Kiállítás hozza el a tavaszünnepet Debrecenbe!

Ismét egy covid-kompatibilis kulturális program a cívisvárosi közönségnek.

Javában benne vagyunk a farsang időszakában, azonban – mínuszok ide, vagy oda- már mindenki a tavasz felé kacsingat. Kínában a Holdújévvel, más néven a Tavaszi Fesztivállal az új esztendő. Komoly és nagyon régre visszatekintő hagyományról van szó, ami a kínai szellemi örökség fontos része.

A fesztivál az első holdhónap első napján kezdődik és annak egészen a tizenötödik napjáig tart, amit Lámpás Fesztiválként ismerhetünk.

Rengeteg szokás köthető a holdújévhez, vagyis a Tavaszi Fesztiválhoz. A program összefoglalója szerint,

a házat ekkorra kitakarítják – jelképezve a rossz, ártó dolgok eltávolítását, ezzel beengedve az újévi szerencsét. Ilyenkor találkoznak a távolban élő családtagok is egymással, hogy közösen ünnepeljenek, szórakozzanak, és hogy befogadják az új házaspárokat a nagycsaládba. Az ünnep része a tűzijáték és a petárdázás, a szilveszteri vacsora elfogyasztása, a rokonok és a barátok meglátogatása. Ekkor rendezik a híres oroszlán táncot, a sárkánylámpás játékot, templomi vásárokat. Az ünnep jellemző étele az édes gombóc. A kínai Holdújév erősen nemzeti jellegű, ugyanakkor helyi sajátosságokkal és fesztiváli jellemzőkkel is bíró ünnep.

Debrecen és a kínai tavaszünnep

Gondolom már felmerült a kérdés az olvasóban, hogy a fent bemutatott színes és hagyományokban gazdag távol keleti ünnepkör hogyan kapcsolódik a cívisvároshoz? Úgy, hogy egy kirakatkiállítás keretében, most mi, debreceniek is ízelítőt kaphatunk az ünnep sokszínűségéből és magával ragadó hangulatából.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény alapján a projekt a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Konfuciusz Intézete, a Tianjin Foreign Studies University, valamint Debrecen Megyei Jogú Város szervezésében valósult meg. A program egyik fő célja a szórakoztatás és az ismeretterjesztés mellett, hogy elősegítse a két ország művészeti és kulturális párbeszédét, valamint Tiencsin és Debrecen városának baráti együttműködését.

A kiállításról

A kníai festészet középpontja kétség kívül az ember és a természet bonyolult szimbiózisa, már ezer éve. Míg régen papír és selyem alapú tájképeket festettek monokróm illetve színes stílusban, addig a kortársak manapság igyekeznek kitágítani a leggyakrabban ábrázolt téma határait. Ugyanúgy használatos a kalligrafikus technika, mint régen, azonban az ábrázolt tájak egyre gyakrabban képzelt helyszíneket mintáznak, ami újraértelmezi a kínai tájfestészetet hagyományőrző módon.

Megjelent a festményeken az emberábrázolás és a nyugati kultúra származékaként a zsánerjelenet is, mint kedvelt témakör. Nem ritkák a mezőgazdasági gépek és munkaeszközök felbukkanása sem, ahogyan az útirajzok is egyre népszerűbbek. A technikákat tekintve is bővült a paletta, hiszen már nem csupán a tus és az akvarell van használatban, hanem az olajfesték is.

A kirakattárlat monitorán futó képsorok a több mint ezeréves kínai tájképfestészeti hagyomány továbbélését szemléltetik. A sokféle stílusú és technikájú munka a kortárs kínai képzőművészetet változatossá és mozgalmassá teszi: egymás mellett élnek és egymásra hatnak a kalligrafikus tus- és akvarellfestők, a realista olajfestészet művelői, valamint a kísérletező kedvű médiaművészek. Egyszerre élik virágkorukat a hagyományos műfajok és a kortárs tendenciák. A Konfuciusz Intézet által szervezett Holdújév tárlat az egymás mellett élő, különböző irányzatok változatosságát, a kelet és nyugat, a régi és az új békés együttélését mutatja be.

olvasható a közleményben.

A kiállításról bővebb információkat és az esemény részletes leírását ITT TALÁLJA.