A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozathoz kapcsolódóan, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Építészmérnöki Tanszékének Szárító Műhelyében került sor az Év Cívis Háza elismerés átadó ünnepségére és az Épített Örökség Védelme Felújítási Program idei támogatottjainak bemutatására 2026. szeptember 18-án. Az elismerést az idei évben a Miklós utca 43. szám alatti épület nyerte el.
Papp László polgármester a díjazott kihirdetését megelőzően hangsúlyozta, hogy egy olyan városban élünk, amelyiknek elég nagy a fejlődési dinamikája, ugyanakkor fontos figyelni arra, hogy a fejlődés alatt vigyázzunk az építészeti örökségünkre. A városvezető felidézte, hogy az Aranybika ügyében volt egy hosszú vita, hogy helyes-e másolni a Hajós Alfréd által épített épület stílusát és hozzáépíteni a ’70-es években épült szárny helyére egy hasonló stílusú épületet, vagy sem. – Az építész szakmának is megvan a felelőssége abban, hogy olyan megoldások, olyan épületek szülessenek, amelyek méltóak a korábbi rétegekhez és úgy épülnek egymásra, hogy majd 50 vagy 100 év múlva, ha visszatekintünk, akkor a kései utódok azt mondják, hogy igen, ennek a városnak van egy kontinuitása a fejlődés az építészet szempontjából is – húzta alá Papp László. Hozzátette, hatalmas felelősség a város épített örökségét megőrizni, majd köszönetét fejezte ki a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesületnek, akik az elmúlt években komoly munkaanyaggal segítették a város értékmentő munkáját. A polgármester kiemelte, hogy Debrecenben több mint 330 helyi védettség alatt álló épület található. A városvezető megjegyezte, hogy a város igyekszik a lehetőségeihez mérten városképi szempontból nagy jelentőségű, történelmi jelentőségű épületek megújításában is szerepet vállalni, ezzel is ápolva építészeti örökségünket, és életben tartani a különböző korokban létrejött építészeti rétegeket. Mint mondta, nagyon büszke arra, hogy az elmúlt években Debrecen szinte valamennyi temploma megújult, jelen pillanatban pedig az Attila téri templom felújítása zajlik.
A Csokonai Nemzeti Színház gyönyörű épületének értő megújítása, felújítása az építészeti szakmában is komoly sikereket aratott, de ide sorolhatjuk adott esetben a városháza felújítását is, amely igyekezett megújítva megőrizni ennek az épületnek a történelmi jelentőségét. 2023-ban útjára indítottunk egy kezdeményezést, Az Év Cívis Háza elismerést, amely igyekszik arra ösztönözni a cívisházak tulajdonosait, hogy ne nagy ingatlanfejlesztésekben gondolkodjanak, hanem tekintsék értéknek ezeket az épületeket, és tegyenek azért adott esetben nyilván saját erőből is, hogy ezek az épületek megújulhassanak és hirdessék a város építészeti karakterének értékeit – mondta el. Papp László bejelentette, hogy az idei évben a Miklós utca 43. szám alatti épület nyerte az Év Cívis Háza elismerést.
Nem kis kihívás egy ilyen épületet értő módon megújítani, hiszen úgy tűnik elsőre, hogy rengeteg kompromisszumot kell kötni, éppen ezért vagyok hálás, hogy olyan tulajdonosok vannak Debrecenben, akik ezeket a feladatokat rendkívül értő módon és felelősségteljesen kezelik – húzta alá. Hozzátette: ezeknek az épületeknek a megújítása a modern kor követelményeinek nagyon sok esetben nem tudnak, vagy nagyon nehezen tudnak megfelelni. Éppen ezért a város elindította az épített örökség védelmét szolgáló programot, ebben az évben 220 millió forint támogatást tudnak biztosítani azon tulajdonosok vagy társasházi közösségek számára, akik vállalják azt, hogy ezt kiegészítve önerővel megújítják az épületeiket. A városvezető kiemelte, hogy ennek részeként újult meg a Batthyány utca-Szent Anna utca sarkán található nagy társasház, amely pont ebben az évben 100 éve kezdett el épülni, valamint a Svetits-bérház, amely felújítása jelenleg is zajlik. Mindemellett néhány héten belül befejeződik a Kossuth utca 11. szám alatti épület felújítása, de ebben az évben további négy pályázat kapott támogatást: a Darabos utca 39., a Kossuth utca 3., a Piac utca 69. szám alatti társasház, valamint a Hatvan utca 6. szám alatti ház, amely valószínűleg több lépcsőben kell majd, hogy megújuljon a következő években.
Gábor István főépítész többek között arról beszélt, hogy miért tartja fontosnak az Év Cívis Háza elismerést. Mint mondta, a tulajdonosnak, vagy az ingatlan használójának az épülettel úgy kell bánni, hogy az meg tudja mutatni az értékeit és meg tudja találni a helyét a város történetében. Azt hiszem, hogy az idei díjazott Miklós utcai ház is ezt az értékét szeretné és tudja is megmutatni – szögezte le. Kiemelte: a mai debreceni társadalomban van igény arra, hogy többet tudjon mutatni abból a telekből, abból a helyből, mint amennyit ő megkapott az ingatlan átvételekor, elő tudja venni annak az igényét, amit Debrecen városszépítésében az elmúlt évszázadokban az eleink mindig is le tudtak fektetni.
A Miklós utca 43. szám alatti ingatlanra vonatkozó pályázatot a Marrone Design Korlátolt Felelősségű Társaság képviselője nyújtotta be. A városi tervtanács 6 tagja a Főépítészi Iroda vezetőjének felkérésére önállóan véleményezte és szakmailag értékelte a benyújtott dokumentációban foglaltakat, mely során az alábbiakat állapította meg:
„Az épület felújítása magas építészeti színvonalon valósult meg, amely példaértékűen ötvözi a történeti épület értékeinek megőrzését a kortárs használati igényekkel. A homlokzat és a kapuzat igényes helyreállítása, az eredeti spaletták, nyílászárótokok és bélletek megtartása, valamint a karakteres építészeti részletek megőrzése hitelesen őrzi az épület történeti arculatát. A belső terek átgondolt újra értelmezése során a meglévő építészeti értékek kortárs anyaghasználattal és igényes belsőépítészeti megoldásokkal egészültek ki, biztosítva az épület korszerű és funkcionális hasznosítását. Az új épületrész visszafogott megjelenésével nem kíván versenyezni a történeti épülettel, hanem annak alárendelten kapcsolódik a meglévő beépítéshez. A beruházás összességében hozzájárul a város épített örökségének megőrzéséhez, valamint a történeti épületállomány értékalapú, fenntartható hasznosításának jó példáját mutatja.
Megjegyzendő, hogy a belső udvar kialakításában a burkolt felületek dominanciája miatt a zöldfelületek szerepe visszafogottabb, ennek ellenére ez nem csökkenti érdemben a felújítás összességében kiemelkedő építészeti értékét és példamutató szemléletét.”
Forrás: debrecen.hu
Hozzászólások