Fanfárok hangjára Magyarország lobogójával, Debrecen és az egyetem zászlajával, valamint az intézmény szimbólumával, a gerundiummal vonultak az ünnepség színhelyére a Debreceni Egyetem diákjai, akik ezekkel a jelképekkel is hirdették a Gróf Klebelsberg Kunó trikolórral takart szobra előtti emelvényen, hogy az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter mind az országért, mind a városért, mind pedig az egyetemért végzett munkájával érdemelte ki a méltó megemlékezést.
– Mától a magyar nemzet két jeles államférfija áll őrt a tudományos élet debreceni fellegvára előtt. Tisza István és Klebelsberg Kunó nélkül ma aligha lenne Debrecenben Egyetem. Az ő következetességük, kitartásuk és áldozatvállalásuk is kellett ahhoz, hogy mi ma itt állhassunk. Ezért a feladatunk is egyértelmű: úgy kell végeznünk munkánkat, hogy arra az egyetem nagy patrónusai is büszkék lehessenek. Ha ezt a feladatot sikerrel teljesítjük, akkor még hosszú évszázadokig olyan oktatás és kutatás folyhat itt a Nagyerdőn, amely a világ tudományos közösségére is hatással lesz – hangsúlyozta beszédében Bognár István Ádám, az Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke, aki nem véletlenül nyithatta a szónokok sorát, hiszen az egyetem diákságának kérésére döntött a Szenátus arról, hogy az oktatáspolitikusnak szobrot állítson az intézmény.
Szilvássy Zoltán rektor beszédében megemlékezett Tisza István és Klebelsberg Kunó személyes kapcsolatáról, és arról, hogy mennyit áldoztak mindketten az országért, az oktatásért és a haladásért.
– A Debreceni Egyetem Tisza István nyomán 1914-ben 300 hallgatóval indult, és most 30 ezernél tart. Én azt gondolom, ennek a két bronzba öntött államférfinak a képe nem egy egyszerű, múltból itt maradt rekvizitum, hanem valamennyiünk számára példamutatás, azonosulás, az általuk megtestesített általános magyar értékekkel, melyben a kereszténység és a tudomány értékei összegződnek, és mivel a hallgatóságtól, az ifjúságtól indult mindez, ez garanciát jelent a jövőre nézve, hogy úgy folytatjuk, ahogy ők elkezdték – fogalmazott a Debreceni Egyetem rektora.
– Mindkét politikus olyan életúttal, munkássággal rendelkezik, amely városunk fejlődését illetően egy évszázad távlatában is meghatározó jelentőséggel bír. A Debreceni Egyetem, az egykori Tisza István Tudományegyetem, ma Debrecen legfőbb erősségei közzé tartozik. Hogy ez így van, az ezen két államférfi városunkba vetett hitének, távlatos gondolkodásának köszönhető. Legyen példa, hogy szoros egységben gondolta el az egyetemet, a várost, a vidéket, a trianoni Magyarországot és a határokon túli magyarságot, és mindezek tükrében látta szükségesnek és megvalósíthatónak a fejlesztéseket – emelte ki ünnepi beszédében Papp László, Debrecen polgármestere.
– Mind a ketten abban gondolkodtak, hogy Magyarország nagy, lélekben, tudásában, kultúrájában erős ország legyen. Mind a ketten töretlenül hittek abban, hogy a magyarságnak fontos, speciális szerepe, küldetése van itt a saját hazánkban és térségünkben, a Kárpát-medencében. És nem lehet más dolgunk, ha itt állnak ők ketten Debrecen egyik legfontosabb épületét őrizve, hogy a nyomdokaiba próbáljunk lépni a két államférfinak. Nekünk sem lehet más feladatunk, mint az, hogy nagynak, erősnek, tudományokban pallérozottnak és olyannak álmodjuk meg a magyarságot, amely képes összefogni, vezetni a Kárpát-medencében a népeket. És ebből Debrecennek is ki kell vennie a részét – mondta beszédében Kósa Lajos országgyűlési képviselő.
– Gróf Klebelsberg Kunó élete és műve egy vitán felülálló irányjelző oszlop. Soha nem volt igazabb a mondás, mint az ő esetében: Ha néha nagynak látszunk, az csak azért van, mert óriások vállán állunk. Öröksége a nemzet szolgálatát hivatásul választó ember számára mérték, példa és biztatás. Ha összehasonlítunk, akkor most ne a megtett utat hasonlítsuk, mert még nem értünk a végére. Ne a teljesítményt, mely még formálódik, hanem hasonlítsuk össze az irányt. Klebelsberg Kunó számára a kultúra tétje a nemzet élete, megmaradása és gyarapodása volt. Ez az iránya, melyet követnünk kell – hangsúlyozta Balog Zoltán miniszter.
A vallás- és közoktatásügyi minisztert ábrázoló szobrot az öt szónok közösen leplezte le, majd az ünnepség koszorúzással zárult az egyetem előtti téren.
Az egész napos programsorozatot kiállítás színesítette, Klebelsberg életét, munkásságát pedig szimpózium keretében ismerhették meg az egyetem polgárai. Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa a kultúrpolitikust mutatta be, Hatos Pál, a Kaposvári Egyetem egyetemi docense Klebelsberg Kunó oktatáspolitikáját ismertette, míg Püski Levente, a Debreceni Egyetem professzora a miniszter és Debrecen egyetemének kapcsolat idézte fel.
A Főépület Aulájában rendezett eseményen adta át Szilvássy Zoltán rektor a 2018 áprilisában alapított Klebelsberg Kunó-díjat Aleva Tündének, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája francia szakos tanárának. Az egykori miniszter nevét viselő elismerés az egyetem fenntartásában működő gyakorlóiskolák pedagógusainak adományozható.
(unideb.hu)
Hozzászólások