2022. január 16-án, vasárnap 10 órakor a pandémia miatt eddig csak online megtekinthető Messzeringó című előadást végre élőben is megnézhetik a családok Debrecen bábszínházában.
A Messzeringó egy igazán lírai előadás, ahol a fény és árnyék összhatása jelenik meg gyönyörű értékként ― a sok más egyéb szépség mellett. A játék a gyerekverseket, tárgyakat és a zenét állítja a középpontba. Az alkotócsapat tagjai: Köllő Andrea, a darab rendezője Arany Zoltán, az előadás zeneszerzője, Oláh Richárd, a produkció díszlet- és jelmeztervezője, valamint Nánási Barnabás fénytervező.
A „messzeringó gyerekkor” jelzős szerkezetet Radnóti Miklós Nem tudhatom című verséből ismerjük. A messzeringó képbe tömörítheti a múltat, egyesítheti a távolban ringó bölcsős gyermekkort a jelenben emlékező ember érzeteivel. A játék nyelve ez esetben tehát a költészet, a képzelet áramlása, a tárgyak átalakulása. A tárgyak kifejezhetik magukat úgy is, hogy csipognak, nyikorognak, vagy épp csak elmozdulnak. Az előadásban a szavak, a tárgyak, a zene és a csend mezsgyéin különleges határátlépések történnek. A költészet erejével életre hívott ritmikai hangulatokban, mozdulatokban, képekben történetfoszlányok rajzolódnak ki, melyeket felerősít a tárgyak és a bábok játéka.

Kőllő Andrea, az előadás megálmodója végezte a kamarajátékban elhangzó versek válogatását is. A személyes emlékeken alapuló, mozaikszerű elbeszélésnél a művésznő figyelt arra, hogy „abban benne legyen a nagyanyáink emlékezete, ugyanakkor szerethető legyen a mostani gyerekek számára is.” Továbbá elmondta: „Figyelnünk kell a jövőben, hogy az ösztönből eredő játék öröme megmaradjon. Hogy el ne nyomja az a hangzavar, ami a digitális világból árad. Kívánom a jövőben felnövő gyerekeknek, hogy ezt az örömöt el ne engedjék, és ha felnőnek, akkor is maguknál tartsák. Itt az ideje annak, hogy a szépről beszéljünk, hogy számotvessünk, és itt az ideje a változásnak.”
Oláh Richárd látványtervező és bábkészítő így nyilatkozott az előadással kapcsolatban: „Mivel a versek a gyermekkorra való visszaemlékezésre vannak felfűzve, el lehetett kissé rugaszkodni a realitások talajáról. Szándékom lett egy szürreális világot a nézők szeme elé tárni, hiszen az emlékekben is keveredhetnek elemek, vannak olyan momentumok, amelyekre nem tisztán emlékszünk, vagy összemosódnak más képekkel. Ezért a tér legtöbb eleme nem egy konkrét tárgy, hanem tárgyak egybegyúrva (például bicikli, szekrény, képkeret, szekér egy bútorelemként való megjelenítése).”

A fényterverző Nánási Barnabás pedig így fogalmazott: Inspirációt úgy gyűjtök, hogy sokat nézem a próbákat, megfigyelem a kezdeti folyamatokat, minden jelenetnek a hangulatát próbálom kitalálni fejben, majd utána térben megvalósítani. Ennél az előadásnál különlegesség, hogy Andrea és Zoltán fogják a fényeket belülről, az előadás játékteréből irányítani, mert a világításra kifejlesztettünk egy saját vezérlést.
A költeményeket válogatta és színpadra állította: Köllő Andrea
Zenéjét szerezte: Arany Zoltán
Tervezte: Köllő Andrea ötletei alapján Olách Richárd
Fénytervező:Nánási Barnabás, Harsányi Ferenc
Szakmai konzulens: Láposi Terka
Játssza: Köllő Andrea
Muzsikus:Arany Zoltán
Díszleteket, bábok, jelmezeket készítette: Kiss Antalné, Nádasiné Szegedi Éva, Oláh Richárd
Az alkotók az előadást 4 éves kortól ajánlják! Jó szórakozást kívánunk a programhoz!
Gyürky Katalin
Hozzászólások