Egyedüli magyarként a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének vezetője, Radócz László is részt vett abban a nemzetközi expedícióban, amely a Ducie korallsziget természeti környezetének átalakulását vizsgálta. A csendes-óceáni szigeten 10 éve járt utoljára tudományos kutatócsoport.
A világ tíz legritkábban látogatott helyeinek egyike a Csendes-óceán déli részén található Ducie korallsziget, ami 1902 óta a Pitcairn-szigetcsoport része. Egy portugál tengerész, Pedro Fernandez de Quiros fedezte fel még 1606-ban, ő akkor Encarnacion-nak nevezte el. 1791-ben aztán az angol Edward Edwards, a Bounty lázadóinak nyomát kutató Pandora fregatt kapitánya „újrafelfedezte” a szigetet. Akkor kapta a Ducie nevet, a brit királyi haditengerészet egyik híres kapitányának, sir Francis Ducie-nak emléket állítva. 1902-ben az Egyesült Királyság annektálta a szigetet.
A 2,4 km hosszú és 1,6 km széles korallsziget lakatlan. Kiemelt természetvédelmi terület, úgynevezett „Protected Marine Area”, ahova kizárólag speciális hatósági engedélyekkel lehet belépni. A 70 hektárnyi földrész érdekessége, hogy legnagyobb tengerszint feletti magassága mindössze 4 méter. A szárazföld 70 százalékát trópusi erdő borítja, melyet a térségben őshonos fafaj, a Heliotropium foertheriarium ural, aminek a magassága eléri a 6 métert.
Természetvédelmi jelentőségét tovább növeli, hogy mivel soha nem volt állandó lakossága a szigetnek – legutóbb 10 éve járt ott tudományos expedíció –, így mentes a ragadozóktól és rágcsálóktól, ami a madárvilág kialakulása és szaporodása szempontjából igen kedvező.
A természeti környezet átalakulásának, illetve a szennyezések hatására bekövetkezett változásoknak a felmérésére egy 14 tagú kutatócsoport szerveződött idén ősszel. Vizsgálataikat az is indokolta, hogy innen nem messze (kb. 350 km-re), a szintén lakatlan Henderson-szigetnél találták meg az utóbbi évek egyik legnagyobb kiterjedésű tengeri műanyag szennyeződését.
A 10 amerikai szakértő mellett 4 európai kutató kapott helyet a csapatban, közöttük egyetlen magyarként a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kutatója, Radócz László is. A Növényvédelmi Intézet vezetőjének feladata a nagygombák felmérése volt, valamint a műholdas és rádiókommunikáció biztosítása.
A kutatócsoport tagjai a legközelebbi lakott helyről, a Francia-Polinéziához tartozó Mangareva Atoll-ról indultak a szigetre, a legendás Braveheart kutatóhajóval. 13 napot töltöttek a szigeten, ahol többirányú vizsgálatokat folytattak, többek között tengerbiológiai kutatásokat és mikrobiológiai elemzéseket, tanulmányozták az endemikus madárfajokat, talaj- és növénymintákat gyűjtöttek és vizsgáltak. Az eredményekből komplex kutatási jelentést állítanak össze.
Az expedíciót számos nemzetközi szervezet, például a Northern-California Science Foundation is támogatta.
Sajtóiroda
Hozzászólások