2020. október 22-e és 25-e között zajlik az ország tizennyolc nagyvárosának mozijában a X. Mozinet Filmnapok, melynek keretében nyolc, premier előtti film vetítésére várják az érdeklődőket. Debrecen art mozija, az Apolló október 22-én este egy lengyel-svéd koprodukcióban készült alkotással, a Sweat cíművel kezdte a programsorozatot. A film vetítésén jártunk.
A Magnus von Horn rendezte alkotás nagy valószínűséggel korántsem egyedi jelenségre hívja fel a figyelmet. A film középpontjában a fitnestréner Sylwia áll, akinek látszólag az életében minden rendben van: 600 000(!) követője van az Instagramon, akiket az edzéseivel motivál, s ennek eredményeképp mindenki olyan csinos, fitt és egészséges szeretne lenni, mint ez a harminc körül járó hölgy. Sylwiát azonban nemcsak az alakjáért és a szép arcáért, hanem a vagyonáért is sokan irigylik: luxuslakásban él, mindene megvan, és tevékenységét a legnevesebb reklámcégek szponzorálják.
A Sylwiát remekül alakító színésznő, Magdalena Kolesnik játékát látva azonban a film első percétől érezzük: valami még sincs rendben ezzel a nővel. Érezzük, hogy a boldogsága, az elégedettsége, de még a követői rajongása is látszólagos, felszínes. Egyfelől azért, mert ― mivel minden kapcsolata az éterben zajlik ― Sylwia rendkívül magányos. Egyedül él a hatalmas luxuslakásban, pontosabban a kutyájával, Jacksonnal, akivel egyértelműen úgy viselkedik, mintha a gyereke lenne. S amíg a kutya a meg nem született gyermekét próbálja nála pótolni, addig a virtuális térben tartózkodó követői pedig a nem létező barátait. Sylwiának az egyetlen élő kapcsolata az édesanyjával van, ám ez is csak fájdalmat okoz neki, amikor azt tapasztalja, hogy a hatvan körüli anyja talált magának egy „pasit”, ő pedig képtelen egy normális kapcsolat kialakítására.
S miközben a kizárólag virtuális létezésnek a lány életét látva az összes árnyoldalát feltárja a film, Sylwiában nemcsak a magány, hanem a feleslegesség-érzet is egyre fokozódik: tisztában van vele, hogy ha egy napon törölné az Instagram-oldalát, senkinek se hiányozna. Mert, ahogy egy vele készített, szívbemarkolóan őszinte tévés interjúban megfogalmazza:
„én jobban szeretem a követőimet, mint ők engem”.
S azt is tudja, hogy ha csak egyszer is gyengének vagy elesettnek láttatná magát, azonnal kiábrándulnának belőle.
Pedig Sylwia semmi másra nem vágyik, mint hogy végre gyenge és elesett lehessen, akit valaki azért akar szeretni, mert olyan, amilyen, és nem azért, amilyen képet magáról a virtuális térben mutat. Jelentkezők ugyan vannak ― kettő is akad ―, de egyik szánalmasabb, mint a másik, sőt, a borzalmas magatartásukkal Sylwiát a magánéletével kapcsolatban további fájdalmas szembesülésre késztetik.
A film ugyan egyetlen „celeb” mindennapjait és keserűségét láttatja, de nyilvánvaló, hogy a virtuális térben létező hírességek közül nagyon sokan küszködnek hasonló problémákkal. Az alkotás ezért nem csak egy, magát tökéletesnek beállító ember szomorú valóságára világít rá, hanem a virtuális világ hátulütőire is: arra, hogy ebben a nem valóságos térben létezve az emberre semmi más nem vár, mint a végtelen magány. A depresszióba, életkedv-vesztésbe, kilátástalanságba taszító egyedüllét
A Mozinet Filmnapok keretében premier előtt vetített film várható bemutatója 2021 januárjában lesz. Keressék majd az alkotást, s ne hagyják ki a megtekintését, mert rendkívül tanulságos.
Gyürky Katalin
Hozzászólások