Jelentős károkat okozott a vihar, amely hétfőn végigsöpört az országon. Sokan talán eddig csak a filmekben láttak olyat, amit most a saját bőrünkön is megtapasztalhattunk. A Debreceni Egyetem TTK Meteorológiai Tanszék adjunktusa azt mondja: jobb, ha a jövőben felkészülünk a hasonló eseményekre, hiszen nagy valószínűséggel nőni fog ezek száma.
Elemi erővel csapott le országunkra hétfőn a vihar, Hajdú-Bihart sem kímélte. Kis túlzással úgy néztek ki az utcák vármegye-szerte, mint egy katasztrófa sújtotta övezet: lehasadt ágak, kidőlt fák, megrongálódott épületek és autók, leszakított vezetékek. Semmit sem kímélt a viharos erejű szél, ami az útjába került.
Az eseményekkel kapcsolatban Lázár István, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszék adjunktusa elmondta: ezek nem példa nélküliek, csak viszonylag ritkán fordulnak elő vagy épp más kombinációban.
A szupercellás zivatarok jellemzően nagy csapadékmennyiséggel és intenzitással, erős széllel és viszonylag gyorsan mozognak. Tegnap Debrecen esetében a szél volt a dominánsabb, számottevő csapadék ahhoz képest, hogy mennyi lehetett volna, alapvetően alig volt. Már a délelőtti órákban elindult az ország délnyugati részéről egy csapadékzóna, amely a Dunát átlépve, az alföldi meleg légtömeggel keveredve berobbant, még inkább labilizálódott a légkör. A jövőben nagy valószínűséggel emelkedni fog az ehhez hasonló események gyakorisága. Mind a hőmérsékletben, mind pedig a csapadékban néminemű növekmény várható. A csapadék időbeli és térbeli eloszlása radikálisan át fog alakulni, illetve már átalakulóban van, ami azt jelenti, hogy nagyon rapszodikus lesz ezeknek az eseményeknek a megjelenése. De a hőhullámos, hosszantartó, viszonylag magas hőmérsékletet mutató időszakoknak a száma, illetve intenzitása is nőni fog. Mindez nem vetít sok jót előre, hiszen amikor a meleg levegő nedves légtömeggel találkozik, az hoz létre olyan viharokat, mint amilyen a hétfői volt – ismertette Lázár István.
A szakember felidézte, hogy hasonló eset legutóbb tavaly június 1-jén történt, akkor a Hajdúszoboszló-Ebes-Debrecen tengelyen mozgott egy szupercella. Akkor a jég, illetve a csapadék volt az erősebb, a szél kevésbé. Amikor a hirtelen kieső csapadékmennyiség hirtelen lehűti a levegőt és a gravitációs rásegítés hatására egy kiszakadó légáramlatot eredményez, az a kifutó szél, ami tegnap a Debrecen-Kismacs meteorológiai állomáson elérte a 113 km/órás sebességet, de országos összehasonlításban a maximális szélsebesség Budapesten, a János-hegyen volt a legnagyobb, ott 137,2 km/órát mértek – mondta a Meteorológiai Tanszék adjunktusa.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont
Hozzászólások