Erőt adó és utat mutató prédikáció hangzott el nemzeti ünnepünkön a tépei református templomban, majd a templom előtt Emlékpontot avattak vasárnap a Forradalmi Bizottmányban részt vett tépeiek tiszteletére.
Igét hirdetett Gellért Gyula, az Érmelléki egyházmegye nyugalmazott esperese, aki Nagyváradról érkezett a kis bihari településre. A lelkész 1100 éves történelmünkre való visszatekintésében szólt azon nagyjainkról, akik Istenszeretetük mellett a Nemzet szeretetéről is tanúbizonyságot tettek: Szilágy Erzsébettől Bocskain, Zrínyi Ilonán, Kölcseyn, Arany Jánoson át Móricz Zsigmondig. Jövőt teremtő emberré kell lennünk, szemben azzal a felfogással, hogy nincs Európának szüksége ránk, akik fél évezreddel ezelőtt is védtük Európát – fejtette ki az esperes. Felháborodva szólt arról, hogy gyermekeinknek, üzleteinknek, zenei együtteseinknek – angol és francia hatásra – idegen nevet adunk.
Az ’56-os forradalom évfordulóján kijelentette: a Rákosi-Gerő-Révai-Farkas négyes Moszkva budapesti helytartóiként azt akarta, hogy rabszolgák legyünk, ám a magyar nem tűri a rabszolgaságot, ezért kelt fel. A megtorlás azonnal jelentkezett, hiszen 81 sortűz dördült el szerte az országban, az első a Kossuth téren, 71 nevesített áldozattal. „Legyőzetve is győzött ’56” – fogalmazott az esperes, hozzátéve, világtörténelmi esemény volt a 61 évvel ezelőtt kitört forradalom. „Senkire nem számíthatunk, csak magunkra, a becsületes magyarokra. Hőseink lelke tovább él Isten országában. Éljen a magyar szabadság, éljen a Kárpát Haza!” – mondta végezetül Gellért Gyula.
A nyugdíjasklub tagjai felidézték ’56-ot, míg Zsákai Ildikó a névtelen Corvin-közi fiúkról emlékezett meg. Papp Ágoston, a debreceni Kistemplomi gyülekezet tagja Bach-műveket varázsolt elő orgonán, majd az ünnepség a templomkertben elhelyezett Emlékpont avatásával folytatódott. Oláh Attila helyi lelkipásztor köszöntötte a megjelentek közt annak a Széll családnak a tagjait, amelyből ketten is a Forradalmi Bizottság tagjai voltak, a fővárosban, illetve Tépén. A lelkész figyelmeztetett rá, a muzulmán vallás nem barátja a kereszténységnek, ezért kell védenünk hazánkat azoktól a népektől, hiszen Nyugat-Európa magunkra hagyott, mint már annyiszor történelmünk során.
Vitányi István országgyűlési képviselő ünnepi beszéde elején bejelentette: a kormány 2015-ben emlékévvé nyilvánította 2016-ot, ám nem egy évre szorítkoznak a megemlékezések, hiszen a megtorlások is évekig tartottak. „Megrendítő és egyben felemelő érzés, hogy mennyi erő van a forradalmi eszményben. Nem véletlen, hogy 1989-ben a Köztársaság kikiáltása éppen október 23-án volt” – fogalmazott a honatya. „Ne legyenek hiábavalók eleink cselekedetei, ehhez pedig emlékeznünk kell emlékpontok állításával” – hangsúlyozta a képviselő, majd idézte az emléktáblán olvasható mondatot: „Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak!”
Az Emlékpontot az 1956-os Emlékbizottság támogatásával állíttatta a Tépei Református Egyházközség és Tépe Község Önkormányzata.
Kép és szöveg: Nyírő Gizella
Hozzászólások