A műfajok felett állt, képeiben összekapcsolta az eleganciát, a stílust és a kukkolásra való hajlamot a divat-, a szépség- és az aktfotózással. Életműve nemcsak páratlan, de utánozhatatlan is. Helmut Newton 1920-ban Berlinben született, akit a divatfotózás nagyjának tekintenek. Felvételein nem csupán ábrázolja, hanem újradefiniálja a korszellemet. Képein különböző elemeket kombinálva teremti meg a hatalom és a csábítás zavarba ejtő színjátékát, mindezt hihetetlen esztétikai érzékkel. A német fotóművész munkáiból nyílt kiállítás Privát címmel a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban október 26-án.
Az volt a célja Newtonnak, hogy egy divatmagazin lapozgatása közben, ahogy meglátjuk a képeket, azok valamilyen formában magába szippantsanak minket. Ha ez megtörténik, onnantól kezdve a fotós teljesen magához húzta a néző figyelmét – emelte ki Matthias Harder, a Helmut Newton Alapítvány igazgatója és a debreceni kiállítás kurátora az esemény megnyitóján.
A fotós munkásságára jellemző volt, hogy mindig keresett egy pikáns, provokatív történetet a divatfotóihoz és ahhoz hozzáálmodta a fotó elkészítéséhez szükséges koncepcióját. A helyszínen ezekhez az elképzelésekhez híven pontosan állította be a modelljeit, minden apró tényezőre odafigyelt.
A kiállítás megnyitója után Matthias Harder kurátor beszélt Helmut Newton fotográfiával kapcsolatos szenvedélyéről, elhivatottságáról.
Milyen képek láthatóak a kiállításon?
A kiállításon Newton 45 legikonikusabb fotóját mutatjuk meg az embereknek. A képek előtt állva az Ő történetébe nyerünk bepillantást. Mindegyik alkotásnak meg van a saját narratívája, amelyek különböző szinten helyezkednek el.
A kiállításon csak fekete-fehér képek láthatóak. Helmut Newton készített színes fotókat is?
Igen, a fotográfus színes filmeket is használt, de ezen a kiállításon csak a fekete-fehér alkotásait tekinthetik meg a látogatók. Más kiállításunkon szerepelnek színes fotók is és van, hogy nem választjuk szét a műveket két csoportra. Személyében a legfontosabb tényező sosem az általa választott film volt, hanem a kamera, amit használt és az, hogy milyen képet rendeltek tőle. A 60-as években, pályafutása elején a színes filmeket preferálta, de akkoriban ezek nem voltak megfelelő minőségűek. A 80-as években már többnyire csak színes képeket készített a magazinokba. Majd ahogy elterjedt ezek használata, ő mégis visszatért a fekete-fehér fotók publikálásához. Ekkor a magazinok megrendelt képeit is csak ebben a formában vállalta el, miközben mindenki az ellenkezőjét csinálta. Ő az egészet egy játéknak fogta fel.
A címlapfotóknak, magazinos megjelenéseknek és saját kiállításainak eredményeként Newton képeit milliók ismerték meg több mint öt évtizedes munkássága során. Divatképeinek célja az volt, hogy bemutassa a ruhát, de mindezt szinte titkon tette meg, az öltözék nem kapott főszerepet a fotón. A néző figyelmét a történet ragadta meg, majd tudatában ehhez kapcsolta a ruhát.
Merrefelé húzta jobban a szíve a fotográfust: a meztelenség vagy a divat előtérbe helyezése a hangsúlyos?
Helmut Newton sosem ajánlott fel fotókat, ezek mindig a magazinok felkérésére készültek, az ajánlatokra reagált. A Playboy és a Oui Magazinnak is csinált képeket, de a megrendelői főként divatmagazinok voltak. Egyik híres publikációja a Sleepless nights, amiben magazinokban már megjelent képeit gyűjtötte össze könyv formában. Ezt lapozgatva azt gondolhatjuk, hogy "Ez a kép biztos a Playboy Magazinban, az pedig biztos egy divatmagazinban szerepel", aztán a tartalomjegyzéket megnézve szembesülünk vele, hogy tévedtünk. Azért nehéz különbséget tenni közöttük, mert munkásságában próbált egységességet teremteni a két műfajban: divatot csempészni a Playboy-ba és Playboy-t a divatba. Játszadozott a közönség elvárásaival. A saját világában élt, a saját elgondolásait mutatta be arról, hogy milyen a divat és milyenek a nők.
A művész védjegyévé vált a határok eltolása, átlépése vagy lebontása. Képeiben finoman vegyíti a meztelenséget a divattal és az időtlen elegancia érzetével, ekképpen munkái dokumentálják és magyarázzák a nők változó szerepét a nyugati társadalomban. Többnyire a hölgyeket állítja a középpontba úgy, mint Paloma Picassót, Catherine Deneuve-t, Elizabeth Taylort, Carla Brunit, de a férfiak és nők közötti interakció is visszatérő motívum a felvételein.
A munkásságának hogyan volt hatása a társadalomra?
A fotográfus vizualizálta a nők társadalomban elfoglalt szerepének átalakulását. Nemcsak megmutatta ezt, hanem meg is határozta. Voltak más fotográfusok is, akik hasonlóan részt vettek ebben a folyamatban, mint például William Klein. Segítségükkel létrejött egy kis szabadság a nőknek, hogy jobban elfogadják önmagukat. Gondoljunk bele, hogy a 60-as, 70-es évek mennyire konzervatív évek voltak, persze Párizs és New York többnyire kivételt alkottak. Akkor még a nők nem hordtak nadrágot, teljesen más világ volt. Helmut Newton ezzel szembe ment, megreformálta azt.
Mit jelentett számára a fotózás?
Többszázezerre tehető az általa elkészített képek száma, persze senki sem számolta meg őket. Berlinben tanult fotósnak 16-tól 18 éves koráig, és majdhogynem kamerájával a kezében halt meg. A kettő között a fotózásnak élt.
A kiállítást a német fotós 1972 és 1984 között készült fekete-fehér ezüstnyomataiból állították össze. A Helmut Newton Alapítvány közreműködésével láthatóak a művész legikonikusabb divat-, portré és aktfotói január 26-ig a MODEM-ben.
Vigh Anna Judit
Hozzászólások