December tizenharmadik napja olyan hiedelmekkel egybekötött huszonnégy órát jelent, ami régóta érdekes szokásokkal, babonákkal és félelmekkel fonódik egybe. Mit jelent pontosan Luca napja?
A Gergely-naptár bevezetése előtt Luca napja – azaz december 13. – volt az év legrövidebb napja, így számos hagyomány, népszokás kötődik a mai naphoz.
A legelterjedtebb jelenség december 13-ával kapcsolatban a Luca széke: a kifejezést a lassan készülő dolgokra szokás használni.
Luca-szék készítése
A múlt századokban ezen a napon kezdték el készíteni Luca székét, amelynek karácsonyra – tehát 13 nap alatt – kellett elkészülnie. A 13 darabból álló és három-, négy-, hat- vagy akár tizenhárom lábú székben egy szög sem lehetett, összesen pedig kilencféle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser és rózsafa) faragták.
A szólás, hogy olyan lassan készül, mint Luca széke a több mint 10 napig tartó hosszú és aprólékos munka miatt terjedt el.
Szent Lúcia legendája

A hagyomány szerint a 3. században élt Szicíliában egy – később szentként tisztelt – Lúcia, avagy Luca névre keresztelt hölgy. A keresztény lány gazdag családból származott, fiatal korában pedig szüzességi fogadalmat tett Krisztusnak, tetemes vagyonát pedig szétosztotta a szegények között. Ígérete miatt a vagyonmegőrzés és gazdag családba való házasodás helyett inkább a vértanúhalált választotta, mint hogy egy pogány férfihoz menjen feleségül.
A legenda úgy szól, hogy amikor a bíró a lány meggyalázását rendelte el, őrei meg sem tudták mozdítani. Ezután máglyára vetették, de a lángok kialudtak, így végül karddal döfték át a torkát.
Egy másik monda szerint Lúcia kivájta a szemeit, mert kérője annak szépségét dicsérte, de csodás módon visszakapta látását, sőt a szeme még gyönyörűbben csillogott, mint előtte. Az 5. századtól tisztelt vértanú szűz a vakok, szemfájósok, torokfájástól szenvedők, az utcanők és menyasszonyok védőszentje, ünnepe december 13-a.
Luca napi népszokások
Aki Luca székét karácsonyra sikeresen elkészítette, az az éjféli misén ráállva megláthatta a boszorkányokat – akik ilyenkor szarvat viselnek. A férfiaknak azonban a meglátott boszorkányok elől iparkodva kellett menekülniük, melynek okán mákot szórtak szét hazafelé, mert ezt a gonosz lelkeknek fel kellett szedniük, ők pedig ezalatt egérutat nyerhettek. A ház ajtajára belülről mágikus erővel bíró pentagramot – avagy boszorkányszöget – rajzoltak, hiszen a szabályos ötszög köré írt öt egyenlő szárú háromszögből kialakuló csillag távol tartotta a boszorkányokat, a széket pedig elégették, ami a boszorkányok végét is jelentette. A gonosz elleni védekezés gyanánt kést vágtak a bal ajtófélfába, a házban keresztbe állították a söprűt, a kulcslyukba pedig fokhagymát tettek.
Református vidékeken elterjedt szokás volt a lucaszék keresztútra vitele, körülkerítése krétával, hogy arra ráállva megláthassák a boszorkányokat.
Luca széke nemcsak boszorkányüldözésre, hanem jövendőmondásra is alkalmas volt: a legenda szerint a lányok az éjféli misén az oltár előtt Luca-széken állva megláthatják jövendőbeli férjüket, az arra ülő ember pedig a rossz lelkeket. A hajadon lányok másik, hasonló módszere, hogy ezen a napon 12 gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfi nevét rejtették és amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, az abban lévő név tulajdonosa vált a férjükké a hiedelem szerint.










Hozzászólások