Újgenerációs technológiai eljárás kidolgozása, illetve alternatív fehérjeforrás és takarmány előállítása volt a célja annak az ötéves kutatás-fejlesztési programnak, amelynek keretében a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK) szakemberei a lucerna feldolgozásának új lehetőségeit kutatták.
A most lezáruló Protemill-projekt a lucerna felhasználásának komplex vizsgálata. Mintaprogram, amely maximálisan támogatja a körforgásos agrárium megteremtését, a hatékonyabb alapanyag- és energiafelhasználás érdekében
mondta a hirek.unideb.hu-nak Fári Miklós, a DE MÉK egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője.
Az innovatív feldolgozó eljárás során a lucerna zöld biomasszájából 15-55%-os fehérjetartalmú takarmánykoncentrátum állítható elő.
A program keretében a MÉK ipari partnere, a Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. területén működtetett kísérleti üzem mellé egy 500 hektár lucerna feldolgozására alkalmas új kísérleti, demonstrációs alapanyag-feldolgozó épült
emelte ki Fári Miklós.
Az üzemben az úgynevezett „lucernatej” kiválasztása után keletkező rostanyag takarmányipari célokra használható, készülhet belőle pellet vagy lucernaliszt, de emberi fogyasztásra alkalmas táplálékkiegészítőként is felhasználható. A visszamaradt, bioaktív hatóanyagokban gazdag növényi levet tartósítják. A fermentált bio-juice, növényi lé egyedülálló biostimulátor, szerves tápoldat, amely keresett a mezőgazdasági piacon. Egy liter tápoldat 100 liter vízben oldva biológiai, öko-növénytápoldatként is használható. A fehérjementes léből olyan hasznos alapanyag is kinyerhető, mint a politejsav, ami a lebomló műanyag egyik alapanyaga
sorolta Fári Miklós.
A takarmányozásban a másik meghatározó fehérjeforrás a szója. A hazai termés mellett Magyarország jelentős szója importra szorul. A behozott takarmány-alapanyag azonban genetikailag módosított, ezért a Proteomill-projekt része volt a lucerna mellett a nagyobb zöld biomasszát termelő szójafajták tesztelése is.
Hazánk a szójatermesztés északi határán fekszik és rendkívül érzékeny a légköri aszályra, ezért fontos a megfelelő fajta megválasztása. A nemesítéseknek köszönhetően a régi, úgynevezett zöldtakarmány-szójafajták visszahozásával és levélfehérjévé történő feldolgozásával az import, mag-eredetű GMO szójától való függés tovább csökkenthető. Ez utóbbi, szabadalommal is védett technológia számottevő nemzetközi érdeklődésre tarthat számon, akár a nagy szójaexportáló országok számára is, mint például Brazília
jelentette ki a DE MÉK Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára.
A projekt adatai
A kutatás a GINOP-2.2.1-15-2017-00051 azonosítási számú: „Proteomill-lucerna alapú fehérjetermékeket előállító termesztési és feldolgozási technológia, valamint mintaüzem kialakítása” elnevezésű projekt keretében, mintegy 1 281 071 millió forint pályázati forrásból valósult meg.
Forrás: M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – ÉE
Hozzászólások