Bolyai János 1802. december 15-én született Kolozsváron. A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”.
1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára. Ő maga is szorgalmazta egy nemeuklideszi alapokra helyezett mechanika kidolgozását, azaz „majdnem egy évszázaddal Albert Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését”.
Díjak
1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-díjat alapított, amit 2021-ben Karikó Katalin kapott. De többek közt létezik még Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és az Új Nemzeti Kiválóság Pogramnak Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíja is. Illetve fontos még az Ifjúsági Bolyai Pályázat, aminek debreceni győztese is van.
Iskolák
A hajdani kolozsvári Bolyai-egyetemet mindkét Bolyairól, apáról és fiáról nevezték el, de sokan úgy tartják, hogy a mai Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar névadója Bolyai János. Illetve a Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola is az ő nevét viseli.
Társulat
A neves matematikusok és fizikusok által 1891-ben alapított Mathematikai és Fizikai Társulat 1947-ben történt kettéválása után a matematikai rész Bolyai János Matematikai Társulat néven működik tovább.
Bolyai-gyűjtemény
Hagyatéka – Bolyai Farkaséval együtt – nagyrészt a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtárban, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattárának különgyűjteményei között mint önálló Bolyai-gyűjtemény található.
Forrás: Wikipédia
Hozzászólások