1920-ban ezen a napon született a Debrecen egykori trénere, dr. Lakat Károly 13-szoros válogatott labdarúgó, mesteredző. 1988. december 3-án hunyt el.
A „Tanár úr” 1963 és 1972 között az olimpia válogatott szövetségi kapitányaként két arany- és egy ezüstérem volt a csapat eredménye. Több magyar csapat vezetőedzője volt 1957 és 1985 között (Gödöllői Dózsa, Vörös Meteor, Szegedi Haladás, Tatabányai Bányász, MTK, Ferencvárosi TC, Bp. Honvéd SE, Salgótarjáni BTC, Volán SC, Debreceni MVSC).
A Lokit 1983-1984-ben irányította, 79-80-ban a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt.
Összesen 625 bajnoki mérkőzésen ült a kispadon. A magyar-történelem szakos tanári diplomával rendelkező Lakat dr. kiváló motivátor volt, egyik legendás „taktikai utasítását” a Tatabánya öltözőjében mondta el, amikor a Bányász a Real Madridot fogadta az UEFA-kupában.
„Kit akartatok? A Plovdivot? Vagy a Tiranát? Megveritek, aztán holnapra elfelejtik… Erről a meccsről harminc év múlva is beszélni fognak. Aki ma játszik, az a Real Madrid ellen volt a pályán, az egy életre része a tatabányai futballtörténelemnek. Itt kint van huszonkétezer ember. Ebből húszezer egy életet húzott le a föld alatt. Fáj a dereka, vizes a térde, cukros, magas a vérnyomása, az asszony csalja, a gyerek megbukik az iskolában. Egyetlen öröme az életben, ha titeket, a Bányászt győzni látja. Adjuk meg nekik ezt az örömet! Ez a minimum, amivel tartozunk…” – mondta, és kiment az öltözőből.
Az ajtóból még visszaszólt:
„Úgy állunk fel, ahogy szombaton Békéscsabán kezdtünk. Lehet kimenni!”
A történelmi hűség kedvéért: a Tatabánya aznap 2-1-re legyőzte a sztároktól hemzsegő Madridot.
(TN)
Hozzászólások