Az animáció világnapjának megünneplését az ASIFA nemzetközi szervezete kezdeményezte 2002-ben. Történetéről már tavaly írtunk. Idén a magyar animációra vetünk egy pillantást.
A magyar animáció 1945 előtt néhány fanatikus kísérletező műhelyében termette első virágait.
Macskássy Gyula és Halász János voltak az igazi úttörők, akik a kezdetek kezdetén csak reklámfilmeket készíthettek.
Kató Kiszly István grafikus végezte el az első kapavágásokat. Ő az első színezett fekete-fehér magyar animációs (azon belül papírkivágásos) film, a Zsirb Ödön (1915) szerzője. Mátis Kálmán festő 1929-ben A kis cserkész álma című amatőr rajzfilmmel bizonyította kreativitását.
A Macskássy-stúdióban, 1932-től, az alapítás évétől mintegy másfél száz reklámot szerkesztettek a legkülönbözőbb témakörökben. Az első hangos színes magyar animációs film, a Bogárorfeum (1932) is Kató Kiszly munkája. Folytatásaként Egy éj Bogárhonban címmel önálló mesefilmet tervezett, valamint 1944-ben A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök címmel népmese-adaptációjának terve is elkészült, de ezeket sosem tudta megvalósítani.
Az 1948. március 25-én a Filmgyártó Vállalat Híradó és Dokumentumfilm főosztályán maroknyi csapatot verbuváltak reklámkészítőkből. A Magyar Filmipari Rt. rajzos híradói a korabeli visszhang szerint nagy népszerűségnek örvendtek, akárcsak a Macskássy és Társai cég produktumai.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (Macskássy Gyula–Fekete Edit, 1951) az áttörés és a nyitány: az első játékfilm, mely népmesei ihletésre született. Ez a film műfajtörténeti szempontból is meghatározó volt, mivel az alkotók ekkor ismerték fel a rajzfilm egyik speciális lehetőségét, a lehetetlen ábrázolását. Innen számítjuk a magyar filmanimáció első szakaszát, ekkortól beszélünk az alkotók első nemzedékéről és stabilizálódó filmgyártásról.
1959-ben vált önállóvá a Pannónia Filmstúdió animációs részlege. 1960-1961-ben mesterhármas született a stúdióban. A ceruza és a radír (Macskássy Gyula), a Párbaj (Macskássy Gyula–Várnai György) és A pirospöttyös labda (Csermák Tibor). Ezek az alkotások már nem a mesék birodalmába tartoznak, és nem is a napi politika szolgálatában állnak. Összetett mondanivalót fogalmaznak meg egy korszerű forma játékos jegyeit felhasználva. Világszerte elfogadottá válnak a Pannóniából származó néhány percesek, különféle sorozatok, majd az egész estés animációs játékfilmek.
Minőségi robbanást jelentett 1973-ban az első egészestés magyar animációs film, a János vitéz megszületése.
Rófusz Ferenc nevét is szárnyára kapta a világhír az 1981-es Oscar-díjas alkotás, A légy után.
A magyarok hajlamosak a világ fontos irányzatainak a befogadására, illetve adaptálására. A Hugó, a víziló (1975) külföldi segítséggel jött létre, rendezői Bill Beigenbaum és Gémes József. Francia koprodukcióban készült René Lapoux–Hernádi Tibor kissé nehézkes filmje, Az idő urai (1981). A hercegnő és a kobold (1991) egy magyar–brit–japán koprodukciós rajzfilm, amely George MacDonald regénye alapján készült.
Forrás: Magyarország a XX. században: III. KÖTET: Kultúra, művészet, sport és szórakozás; Nemzeti Filmintézet és Wikipédia
Hozzászólások