Nagy utat tettek meg, de megérkeztek a Debreceni Egyetem speciális üvegházába azok a búza-, paprika-, kukorica- és egyéb magminták, amelyek a Vitapric-program keretében a Nemzetközi Űrállomásról tértek vissza.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói 2025. március 17-én csomagolták össze a kísérletben részt vevő retek-, búza- és paprikamagokat. A VITAPRIC kutatási anyaga a HUNOR Magyar Űrhajós Program tudományos portfóliójában az Axiom-4 küldetés részeként június 25-én indult el Kapu Tibor kutatóűrhajóssal és társaival együtt a floridai Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra.
A Debreceni Egyetem növénynemesítési, növénytermesztési és biotechnológiai kutatásai sok évvel ezelőtt megalapozták azt a szakmai hátteret, amely lehetővé tette, hogy az egyetem bekapcsolódjon a nemzeti űrprogramba. Bekerülni és megfelelni a NASA és más szakmai szervezetek elvárásainak nagyon nehéz volt, éppen ezért kutatóink munkája rendkívüli eredménynek számít
mondta köszöntőjében Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
Kapu Tibor az űrállomásra érkezést követő második napon csomagolta ki a retek-, búza- és magyar paprikamagokat. Az ezer magot – melyek felét szelénben gazdag előkezelésnek vetettek alá – 12, átlátszó polikarbonát fedéllel ellátott vetőládába, speciális ültetőközegbe helyezte. Az edényekben található magokat csupán az űrállomás környezeti fényforrása világította meg, a kutatóűrhajós a legénység ivóvíz-adagolójából vett vízzel öntözte őket. A teljes vízfelhasználás korlátozott, mindössze 500 milliliter volt. Ezen körülmények között a speciális csíráztatóban a retek már a negyedik napon csaknem 2 centiméteres, míg a búza növények 3-4 centiméteres voltak. A kísérlet 10-16 napig tartott.
A VITAPRIC-program az egyik legérdekesebb kísérelte a HUNOR Magyar Űrhajós Programnak. Megmutatja, hogy milyen kihívásokkal kell szembesülnünk, amikor a világűrbe kell kivinnünk, végrehajtanunk egy kísérletet
elevenítette fel emlékeit Kapu Tibor, a HUNOR-program kutatóűrhajósa, aki nem várt meglepetésnek nevezte, hogy a kísérleti búzanövények a tervezettnél jóval nagyobbra nőttek, ezért azok elhelyezését az utolsó napokban kreatívan kellett megoldania.
A HUNOR-programban részt vevő magok nemesítése és előkezelése 2024-2025 között zajlott a Debreceni Egyetem agrárkarának biotechnológiai laboratóriumaiban. A folyamat során fertőtlenítették a magvakat, továbbá speciális kémiai priming technikákat alkalmazva kívánták a tápanyagszintézist és a génexpressziót fokozni. Az eljárás felgyorsította a csírázást, növelte a csíranövények vitalitását, valamint javította a fitokémiai összetételt, ezáltal magasabb tápértéket eredményezve.
A Nemzetközi Űrállomáson kifejlődött növényeket három lépésben „takarították be”, elsőként a retek mikrozöldet, majd a búzafüvet és végül a paprika mikrozöldet
sorolta Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes.
A VITAPRIC-program vezető kutatója hozzátette: a vizsgálatok kiterjednek a növények mikrobiom elemzésére, azaz azt is megvizsgálják, hogy az űrállomáson fejlődött VITAPRIC mikrozöldek emberi fogyasztásra alkalmasak-e, továbbá a növények biokémiai és ásványi anyag összetétele hogyan változott meg, különös tekintettel a magvak szelénnel történt előkezelése hatására a mikrogravitációs környezetben.
A lucerna a világ egyik legfontosabb takarmánynövénye és hazánkban, így intézetünkben is jelentős kutatási háttérrel rendelkezik. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy vizsgálatainkat kiterjesztjük erre a növényre is. A lucernának ugyanis megvan az a képessége, hogy a talajból föl képes venni olyan anyagokat, amelyet más növények nem. Ez pedig a terraformálás eszköze lehet
tette hozzá Fári Miklós, a VITAPRIC-program szakmai koordinátora.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói a rendezvény keretében olyan lucernamagokat is átvettek, amelyek ugyancsak most tértek vissza az űrállomásról.
Az olimpia fajta lucerna csaknem 20 éve bizonyít. Az abiotikus stresszt a legjobban tűrő lucernafajok egyike, tehát a szárazságot és a gyenge termékenységű talajokat is jól viseli. Úgy gondoljuk, hogy ez a tulajdonság a jövőben az űrkutatásban is fontos lehet, például egy holdbázison, ahol a lucerna potenciális alternatív táplálékforrást jelenthet az űrhajósok számára
fejtette ki Kruppa József, a Kruppa Mag Kft. alapító ügyvezetője.
Az átadóünnepséget megelőzően a HUNOR Magyar Űrhajós Program kutatás-fejlesztési igazgatója, Nagy Balázs, valamint Örökös-Tóth István főmérnök tartottak tájékoztatót a Debreceni Egyetem kutatóinak. A szakmai egyeztetésen szó volt egyebek mellett a nemzetközi űrkutatási vállalatok megfelelési és feltételrendszeréről, továbbá a lehetséges kutatási irányokról is. Az átadóünnepségről az Alföld Televízió is tudósított:
Forrás: Debreceni Egyetem M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – ÉE
Hozzászólások