Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen – jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Kiemelte: a telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.
A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket – hangsúlyozta az országos főállatorvos.
Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon.
Részletezte, a hatóságot a telepet ellátó állatorvos március 5-én értesítette, aznap helyszíni vizsgálattal összekötött mintavétel történt. A jellemző klinikai tünetek miatt a gyanú alapján elrendelték a korlátozó intézkedéseket, zárlat alá került a létesítmény. A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma március 6-án erősítette meg.
Ismertette, a betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
A vírus bejutásának körülményeit járványügyi nyomozásban vizsgálják, nézik azt is, hogy a telepekről milyen kiszállítások történtek a lappangási időszakon belül. Ezzel felmérik a vírus terjedésének esélyét, a járványügyi intézkedéseket a kockázat alapján határozzák meg és rendelik el – mondta a főállatorvos.
Kijelentette: rendkívüli a járványügyi helyzet, ezért a korlátozások is rendkívül szigorúak. Jelenleg országos, illetve a Dunántúl teljes területét érintő korlátozások indokoltak. A dunántúli régióban a fogékony állatok teljes forgalmi korlátozása lép életbe legalább 72 órára. Ezt követően pedig legalább március 17-éig csak az azonnali vágásra mehetnek az állatok. A fogékony állatok külföldre szállítását felfüggesztették.
Az érintett kisbajcsi telep körül 10 kilométer sugarú körben a hatóság számba veszi a fogékony állatfajokat tartó valamennyi gazdaságot, az állatokból mintát vesznek a vírus kimutatására. Ezen a területen tilos a vadászat. Ezen kívül Győr vármegye egész területén a fogékony vadfajokból víruskimutatásra vérmintát kell venni, és a Nébih laboratóriumába be kell küldeni. A vérvizsgálatokat állami költségre végzik – sorolta a főállatorvos.
Felhívta a figyelmet arra, hogy tilos Győr vármegyében minden, fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása március 17-éig, és további rendelkezésig nem látogathatók ilyen állatfajt tartó turisztikai helyek.
Hozzáfűzte, minden olyan terméket, amely a betegség terjedésében szerepet játszhat, a kitöréshez bármilyen módon köthető, zár alá helyezik, megsemmisítik.
Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, az érintett állatállomány felszámolása haladéktalanul megkezdődik, a tetemek megfelelő kezelésére, a folyamatos fertőtlenítésre kiemelt figyelmet fordít a hatóság.
Az Agrárminisztérium, a Nébih és a teljes állatügyi hatóság mindent megtesz a járvány elfojtása, az érintett termelők segítése, kártalanítása érdekében. Az intézkedéseket a járványhelyzet alakulása alapján folyamatosan felülvizsgálják. Fontos, hogy a betegségre fogékony faj tartója ügyeljen a járványvédelmi előírások betartására, az elrendelt szigorú hatósági intézkedéseket is beleértve, és azonnal jelentsék az állat megbetegedését az állatorvosuknak – tájékoztatott Pásztor Szabolcs.
(MTI/HP)
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Hozzászólások