Az elmúlt évben 20-50 ezer közé tehető azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak.
Még mindig nem elég tudatosak a magyarok az interneten– derült ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, valamint a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség közös kutatásából, melyet az MTI szemlézett. A felmérés szerint
az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól, és bár sokan biztosak abban, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, mintegy 20-50 ezer között lehet azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak, tehát akár minden harmadik-ötödik internetező érintett lehetett.
A hazai internetezők körében végzett kutatás során kiderült, hogy bár jellemzően a tudatosabb felhasználók szólnak hozzá az adatbiztonság témájához, a beszélgetések csekély tudatosságot, tájékozottságot jeleznek.
A panaszkodás mellett az információmegosztás jellemző: a felhasználók tapasztalatokat, tippeket, bevált módszereket osztanak meg egymás között. Az adatbiztonság, adatvédelem témakörében kevés a konkrétan megfogalmazott probléma vagy kérdés, nagy a témával kapcsolatos bizonytalanság. A beszélgetések nagy részét bizalmatlanság és aggodalom jellemzi, és a tájékozottság vagy a tudatosság növekedése ezt nem csökkenti.
Kiderült, hogy a bizalmatlanságot csak fokozza a felhasználókban, hogy az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanok, ráadásul sokan úgy vélekednek, ezek inkább védik a vállalatokat, szolgáltatókat, mintsem a magánszemélyeket. A kommentelők adatmegadási hajlandóságát nagyban befolyásolja az adatbekérés környezete és célja, a folyamat átláthatósága, valamint az adott cég vagy tartalomszolgáltató iránti személyes attitűd.
Elsősorban a férfiakra és a 40 évnél idősebbekre jellemző, hogy úgy látják, felesleges elolvasni az adatvédelmi tájékoztatókat, mert azok nehezen érthetők és nincs valódi hasznuk. A magyarországi online népesség többsége csak ritkán ellenőrzi az általa használt számítógépek adatvédelmi beállításait, és több mint 50 százalékukra jellemző, hogy ugyanazokat a jelszavakat használják évek óta.
A közlemény kitér arra is, hogy a tudatosság hiánya sajnos sok esetben következményekkel is járt, hiszen az elmúlt egy évben
az internetezők nagyjából negyedével történt olyan, hogy valamely vele kapcsolatban álló szolgáltató nevében, e-mailben kérték el személyes, a szolgáltatások használatához kapcsolódó szenzitív adatait. A megkérdezettek tapasztalatai alapján ilyenkor az esetek többségében illegális, adathalász-kísérletekről volt szó.
Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól.
Hozzászólások