81 éves korában elhunyt Brenda Fricker ír színésznő, aki Oscar-díjat nyert az 1989-es A bal lábam – Christy Brown története című filmben nyújtott alakításáért, emellett szerepelt a Reszkessetek, betörők! 2-ben.
Fricker 1990-ben kapta meg a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat A bal lábam – Christy Brown története című filmért, amelyben Daniel Day-Lewis karakterének édesanyját alakította. Ő alakította a galambetető hölgyet a Reszkessetek, betörők! 1992-es folytatásában.
Ügynöke, Phil Belfield közleményében így fogalmazott: „Soha többé nem látunk hozzá hasonlót, és nélküle szegényebb lett a világ. […] Megtiszteltetés volt számomra, hogy ismerhettem, szerethettem és együtt dolgozhattam vele; örökre helye lesz a szívemben, ahogyan a film- és tévénézők millióinak szívében is szerte a világon.”
A dublini születésű Fricker televíziós és színházi szerepekkel indította színészi pályafutását; játszott többek között Írország első szappanoperájában, a Tolka Row-ban az 1960-as években.
Szerepelt a BBC Baleseti sebészet című sorozatának legelső epizódjában 1986-ban; 1990-ig állandó szereplője volt a szériának, később pedig rendszeresen visszatért a képernyőre.
1990-ben történelmet írt: ő lett az első ír színésznő, aki Oscar-díjat nyert, maga mögé utasítva olyan hollywoodi sztárokat, mint Julia Roberts és Anjelica Huston.
A bal lábam – Christy Brown története című film Christy Brown – a Day-Lewis által megformált, agyi bénulással született és kizárólag a bal lábát irányítani képes ír férfi – igaz történetét dolgozta fel.
Egy másik emlékezetes alakítása két évvel később következett, amikor Fricker megkapta a Reszkessetek, betörők! 2. hajléktalan „galambos hölgyének” szerepét; a karakter összebarátkozik Macaulay Culkin figurájával, Kevinnel.
Később úgy nyilatkozott, hogy sikeresebb karriert futhatott volna be, ha nem nyeri el az Oscar-díjat.
Tulajdonképpen az történt, amit az Oscar-díj átkának neveznek.
mondta a Times-nak 2024-ben. Elmondása szerint az elismerés miatt beskatulyázták, és számos szerep – köztük színházi felkérések – esetében figyelmen kívül hagyták
Simon Harris ír miniszterelnök-helyettes mély szomorúságának adott hangot egy „nemzeti kincs” elvesztése miatt.
„Kivételes tehetséggel és hitelességgel megáldott, nagyszerű művész volt, aki beragyogta a képernyőket és a színpadokat. Brenda minden egyes szerepébe mélységet és emberséget vitt. […] Valóban az ország egyik legkiemelkedőbb »exportcikke« volt, az ír tehetség nagykövete a világszínpadon. Egyszerűen fogalmazva: soha többé nem látunk hozzá foghatót.”
Edward Walsh, az Egyesült Államok írországi nagykövete „az ír filmművészet óriásaként” méltatta Frickert
Az X-en közzétett bejegyzésében így fogalmazott: „Dublintól Hollywoodig munkássága elvitte Írország történeteit a világba, és generációkat inspirált az Atlanti-óceán mindkét partján. Kiemelkedő életművet hagyott maga után; legmélyebb együttérzésemet fejezem ki családjának, barátainak és mindazoknak, akik szerették őt.”
Fricker tavaly megjelent emlékiratában mesélt életútjáról, feltárva viszontagságos gyermekkorát: édesanyja verte, nyolcéves korában egy férfi – aki beszédtechnika-órákat adott neki, és szexuálisan megszállottja volt, bár sosem nyúlt hozzá – a bizalmába férkőzve manipulálta.
14 éves korában egy kerékpárbaleset miatt két évet töltött kórházban, ám lelkileg akkor tört meg igazán, amikor 17 évesen egy partin megerőszakolták, később egy angol színész is szexuális erőszakot követett el rajta.
Forrás: BBC
Hozzászólások