A legendás újságíró és szerkesztő, illetve a Magyar Újságírók Országos Szövetségének egykori elnöke 81 éves volt. Több mint 60 éven át dolgozott a szakmában.
„Kereszty András ma délután, 81 éves korában meghalt”
közölte a hírt felesége, Rehák Aranka a Facebookon.
Kereszty András Budapesten született, és érettségi után újságíró lett a Népsport című napilapnál, miközben 1962 és 1967 között elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-orosz szakát. Az egyetemen szerkesztette a Tiszta szívvel című irodalmi lapot és az Egyetemi Lapok irodalmi rovatát. 1965 után számos riportja jelent az Élet és Irodalom utolsó oldalán. 1968-ban az induló Magyar Hírlap munkatársa lett. 1969–70-ben a Press Trust of India ösztöndíjasaként 9 hónapot Indiában töltött, az indiai hírügynökségnél. 1970 őszén a Népszabadság külpolitikai rovatának munkatársa lett.
1974-ben hónapokon át tudósított a görögországi változásokról és a ciprusi török invázióról. 1974 őszén kinevezték a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság közös kairói tudósítójának. Megbízása 1980-ig tartott, közben rendszeresen utazott Afrikában és a Közel-Keleten és a térség fegyveres konfliktusairól készített riportokat.
1980 és 1984 között a Népszabadság utazó tudósítója, 1984 és 1989 októbere között a washingtoni tudósítója volt.
1989 októberében a Népszabadság főszerkesztőjének első helyettese, majd az újság felelős szerkesztőjeként a volt pártlap átalakításának egyik irányítója. 1993 júniusában a Griff című rövid életű gazdasági hetilap főszerkesztője. 1994 és 1996 között a Fenyő János tulajdonába került Népszava főszerkesztőjeként dolgozott.
1994 és 1997 között a MÚOSZ elnöke volt, illetve 1996 után könyvkiadással is foglalkozott. Cége adta ki többek között a Tények könyve sorozatot és a Ki kicsodát. 2005–2006-ban Brüsszelben tanácsadóként dolgozott. 1991-től előbb az ELTÉ-n, majd a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében tanított. 2017 óta az Újnépszabadság című online lapot szerkesztette.
Forrás: Média1
Hozzászólások