Természetesen az ölelés a helyes megfejtés. Október 15-e az ölelés világnapja. Az egyik legkellemesebb és legalapvetőbb kifejezésmódja ez az emberi érzelmeknek és kapcsolatoknak. Öleljük a szerelmünket, a gyerekeinket, a barátainkat, a csapattársainkat, a szüleinket, a kollégáinkat. Ha boldognak érezzük magunkat, még a világot is magunkhoz szorítanánk. Aztán itt ez a furcsa 2020-as esztendő, amikor a járvány miatt minimálisra redukálódott az ölelési kapacitásunk. Hogyan hat ez ránk? Mi történik a szervezetünkkel, ha sok, vagy ha kevés alkalommal szorítanak magukhoz szeretteink?
Számos kutatás vizsgálta már, hogy milyen hatással van szervezetünkre az ölelés, mint nonverbális érzelemkifejező módszer. A Healthline online magazin egyik írása szerint,
a legalább 20 másodpercig tartó, szoros, melengető ölelés igazoltan csökkenti a stresszt, normalizálja a pulzust és a vérnyomást, valamint segíti a boldogsághormon fokozott termelődését is.

Az ölelés az egyik legfontosabb testkontaktus. Ez az első olyan kapcsolat, ami a születés után szülő és gyerek között létrejön. Az anyai vagy apai ölelés során az újszülött megkapja a testmelegséget, valamint azt a baktériumflórát is, ami a szülők bőrén él, és ami segíti a kicsi immunrendszerét a fejlődésben.
Az ölelés nem csak a kicsik, de a felnőttek immunrendszerét is erősíti, segít kordában tartani félelmeinket és számos, krónikus fájdalommal járó kórkép esetében mutatták ki fájdalomcsillapító hatását is.

Az ölelés erősíti az összetartozás érzését és átmenetileg képes oldani a szorongást is. Rengeteg pozitív hozadéka van tehát, úgyhogy ha koronavírus idején nem is tudjuk annyi emberen gyakorolni a kapcsolódás ezen formáját, akkor legalább a velünk élő szeretteinkkel pótoljunk be minden olyan ölelést, aminek beteljesülését pár hónappal eltolta 2020…










Hozzászólások