Hetvenegy éves korában elhunyt Makoldi Sándor festőművész, tanár, néprajztudós.
Makoldi Sándor 1945-ben a háború forgatagában Bajorországban született ugyan, de Debrecenben élte le éveit, anyai ágon ide kötődve. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte a Képzőművészeti Gimnázium festő szakán, ahonnan hosszú úton (Egerben tanári diplomát, Debrecenben néprajzos képesítést szerezve) tért vissza a cívisvárosba, ahol betiltották első, bemutatkozó kiállítását 1972-ben.
1974-től a Debreceni Tanítóképző Főiskola tanára lett, végig a Művészeti Tanszéken tanított, majd onnan vonult nyugdíjba docensként.
Számtalan önálló kiállítása volt, de a régió közös tárlatain is részt vett. Utolsó éveiben önálló kiállításai mellett (mint pedagógus) a tanítványokkal közös szereplések és a családi tárlatok is gyakoriak voltak. Művészeti írásai mellett néprajzzal és pedagógia-elmélettel is foglalkozott a szerves vizuális örökség szempontjából, melyeket könyvekben, folyóiratokban publikált.
1977-től tagja volt a MAOE festő tagozatának, és 1991-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. Festészete tükrözte elméleti munkásságának eredményeit. A kezdetben akadémista és szürrealista táblaképek a szocializmusban a XX. századra jellemző dinamikus, expresszív-nonfiguratív alkotásokká váltak, a nyugatra fordulás időszakára viszont már kialakult a magyarság hagyományaiba illeszkedő jelkép-festészete. A magyar nemzeti hagyományok továbbvitele erősen kolorista, szimbolikus képvilágban, anyanyelvi szintű képírásban teljesedett ki. A régi mesterek – mennyezők – filozófiáját vallotta.
A több évtizede felvállalt magyar hagyományok tudatos továbbvitele mellett a hasonló vizuális törekvések ösztönzését hivatásos néprajzkutatóként is ügyének tartotta. Debrecenben egy kis csoport gyűlt e törekvések köré (MAG), amatőr és hivatásos alkotókból. Csoportos kiállításai gyermekeivel, tanítványaival, kollégáival, a magyar festészet új irányát jelölték.
A tárlatok szakmai díjai mellett Debrecentől megkapta a Csokonai-díjat, a város Pro Urbe díját, a megyétől a Bocskai-díjat, országos szinten a Magyar Művészetért díjat.
Makoldi István augusztus 6-án lett volna 72 éves.
Hozzászólások