Bridget Jones karaktere és története a legtöbb olvasó számára nem ismeretlen. Mi is több ízben írtunk már róla, legutóbb 2020 májusában a naplók kapcsán, melyet itt olvashattok. Helen Fielding könyvének főhőse idén huszonöt éve robbant be a köztudatba és vált nemzetközi ikonná. Ennyi év elteltével azonban mennyire nevezhető időtálló alkotásnak, és mit tud nyújtani mai közönségének?
A cselekmény a ’90-es évek Londonjában játszódik, itt él Bridget, aki harminckét évesen még mindig(!) szingli, és keresi a nagy szerelmet, közben pedig folyamatosan szorong a súlya, a munkája, és a külvilág reakciói miatt. Ezeket a nehézségeket az írónő – nem elbagatellizálva azok jelentőségét – roppant szórakoztató, humoros módon prezentálja.
Erre a sztorira ma már egy könyvkiadó vagy filmgyártó sem kapná fel a fejét, hisz a társadalom szerkezete olyannyira megváltozott, hogy a harmincas szingli nő jelenség azóta gyakorlatilag még inkább megsokszorozódott, általánossá és elfogadottá vált, habár manapság sem könnyű szinglinek lenni. 1995-ben azonban amikor Helen Fielding elkezdte közzétenni cikksorozatként Bridget kalandjait a The Independent című lapban, frissítően újszerű volt és rögtön nagyon népszerű lett. Egy évvel később megjelent az első könyv, ami nemzetközi szinten is bestsellerré vált. A történet akkor nők millióit inspirált és képviselt világszerte, akik bár már túl voltak a harmincon, de még nem kötötték be a fejüket, és nem alapítottak családot. Sokan érezték úgy, hogy ennek a bájosan szertelen brit szöszinek hála, nincsenek egyedül, és nem kell szégyenkezniük emiatt, a társadalom hiába is próbálja ezeket a múlandó konvenciókat rájuk erőltetni.
Mrs. Jones öt évvel később a hollywoodi filmiparba is betette a lábát, 2001-ben Renée Zellweger főszereplésével óriási sikert aratott a mozivásznon is.
Bridget Jones kultusszá vált, és Mark Darcy-val egyetemben mi is úgy szerettük őt, ahogy van! Mert minden tökéletlenségével, bohókás, jellemével, a kétségeivel, kudarcaival, útkeresésével együtt nagyon is emberi, és a szó pozitív értelmében hétköznapi volt. Ezért könnyű a mai napig is kedvelni Bridgetet, karaktere sok-sok nőnek segített megszeretni önmagát, vagy legalábbis jobban elfogadni a hibákat.
Azt gondolom, e tekintetben még mindig van helye és mondanivalója a mai filterezett, egyre versengőbb, a külsőségekben görcsösen a tökéletességre törekvő kirakatvilágban is, a mai nőknek. Akikre már nem csak a magazinok címlapján pózoló modellek, hanem a közösségi média önkéntes pozőrei, vagy hivatásos celebjei is demoralizáló hatással vannak.
Emellett persze vannak jelenségek, amelyek jelentős mértékben átalakultak az elmúlt huszonöt évben, és egy-egy élethelyzet ma már más megvilágításba kerülne. A lúzerként számontartott szingli Bridget a történetben például saját lakással rendelkezik harminckét éves korára, London egyik legpreferáltabb zónájában. Ma vajon ezt hányan engedhetik meg maguknak ennyi idősen (vagy egyáltalán valaha az életben)?
Amikor megismerjük Bridgetet, épp egy könyvkiadónál dolgozik, ahol kapcsolatba bonyolódik Daniel Cleverrel, aki nem mellesleg a főnöke. Kettejük viszonya sorozatos cseteléssel kezdődik, amelyben a férfi szexuális megjegyzéseket tesz Bridget öltözékére, például a beteg miniszoknyájára. A Me Too mozgalom óta ma már ez is egészen más színezetet kapna, mint ahogyan Geoffrey bácsi szexista megnyilvánulásai is.
Helen Fielding író, a The Guardian című magazinnak tavaly adott interjújában elmondta, újranézve a filmet felkavaró élmény volt látnia azokat a jeleneteket, ahol Bridget megjegyzéseket kap a külsejére vagy a fenekét fogdossák. Mint mondta, ezek a viselkedésminták akkor az élete részei voltak, de még úgy is riasztóak, hogy a történet főhőse amúgy nem egy passzív áldozattípus, és visszavág zaklatóinak.
Az író négy könyvön keresztül szőtte a főhős életének történetét, amiben volt végül házasság és gyermekáldás is, ugyanakkor a végére ő is, és karaktere is elfáradt kissé. Ennek ellenére nem vitatható el, hogy Bridget Jones korának egyik meghatározó lenyomata volt, és még ha csak nosztalgiából is, de huszonöt év múltán jó ismét felidézni.
Nagy-Britanniában is méltó módon emlékeznek meg az évfordulóról. Bővített kiadásban ugyanis újra megjelenik a kötet, a BBC pedig dokumentumfilmet készített Being Bridget Jones címmel, melyben megszólalnak az író ismerősei és a film sztárjai is, amit az ünnepek előtt már be is mutattak.
Hozzászólások