A Debreceni Egyetem kutatói a Szegedi Tudományegyetemmel és a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal együttműködve olyan molekuláris mechanizmusokat szeretnének feltárni, amelyek az elhízáshoz kapcsolódó kóros elváltozások megértésében és ezek befolyásolásában segíthetnek.
– Ez nagyon fontos cél, hiszen az anyagcsere folyamatok zavara meghatározó az olyan súlyos betegségek kialakulásában, mint a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a stroke és a szívelégtelenség – mondja Fésűs László a program szakmai vezetője, a DE ÁOK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet egyetemi tanára.
A 2020-ig tartó, uniós forrásból megvalósuló kutatási projekt számos területet érint. A Debreceni Egyetem tudósai többek közt arra szeretnének választ kapni, miként lehet minél több zsírsejtet barna zsírsejtté átalakítani és fokozni a hőtermelésüket. A barna zsírszövet ugyanis ahelyett, hogy raktározná a zsírmennyiséget, hőt termel, ehhez pedig kalóriát éget el.
Fésűs László professzor szerint, amióta a 2010-es évek elején felfedezték, hogy nemcsak a téli álmot alvó állatokban és az újszülöttekben, hanem a felnőtt emberi szervezetben is megtalálható a barna zsírszövet, annak vizsgálata a molekuláris élettudományi kutatások egyik izgalmas, új területe lett.
A Debreceni Egyetem kutatóinak távlati célja egy olyan gyógyszer kifejlesztése, amely növelné a barna zsírsejtek mennyiségét és fokozná a működésüket.
– A többletsúly kialakulására bizonyos genetikai okok is hatással vannak. Az emberek jelentős része azért elhízott, mert olyan genetikai elváltozása van, amely csökkenti a barna zsírszövetté alakulási képességet és ezzel a bevitt kalóriák hővé alakítását zsírszöveti raktárakban való tárolás helyett. Ugyanakkor a genetikai adottságok az étvágyat is befolyásolja – hangsúlyozza a professzor. Azt azonban sokkal nehezebb gyógyszerekkel befolyásolni, úgy csökkenteni hogy ne alakuljon ki depresszió.
A projekt kiemelt fókuszterülete a zsírsejtek kialakulásának vizsgálata is. Állatkísérletes modellekben a szakemberek azt figyelik, hogy ha bizonyos gének nincsenek a szervezetben és emiatt hiányzik a zsírszövet, akkor mi szükséges ahhoz, hogy egy másfajta genetikai összetétellel a zsírszövet jöjjön létre, ami kevésbé hajlamosít kövérségre.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a túlsúlyos személyeknél, azokban a szövetekben, ahol fölhalmozódnak a zsírsejtek, gyulladásos folyamat alakulnak ki. Sok esetben ennek hatására ez egész szervezetben krónikus gyulladás jön létre. A program részeként az egyik kutatócsoport a súlygyarapodás és a gyulladások kialakulásának az összefüggéseit elemzi.
A projekt címe: Új molekuláris mechanizmusok, diagnosztikus és terápiás célpontok metabolikus és kardiovaszkuláris korképekben
A projekt azonosító száma: GINOP-2.3.2-15-2016-00006
Sajtóiroda-MM
Hozzászólások