Az irodalomról szóló könyvek világába vezetett az idei középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor Grendel Lajos művén keresztül – közölte a köznevelési államtitkárság hétfőn az MTI-vel. Az ezt követő szövegalkotási feladatnál egy Seneca-idézet, Bodor Ádám Állatkert című elbeszélése és Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összehasonlítása szerepelt.
Az államtitkárság tájékoztatása szerint az első feladat A modern magyar irodalom története című, tanároknak, diákoknak, érdeklődő olvasóknak szánt Grendel Lajos szöveg volt, amelyhez 12 feladat tartozott. Ezek a közölt tények, adatok visszakeresésére, a könyv címzettjeire, a szerzői gondolatmenet megértésére vonatkoztak, s a bevezető közvetlen, személyes, egyúttal a tudományos-népszerűsítő igényt is kifejező stílusára kérdeztek rá. A vizsgázó végül állást is foglalhatott, ajánlaná-e elolvasásra Grendel Lajos fiataloknak is szánt művét.
A második részben 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak három órában. Az érvelési feladatban – Seneca antik római filozófus műveiből vett idézete kapcsán – a vizsgázó "Az idő a miénk" címmel fejthette ki hétköznapi tapasztalataira, olvasmányaira is hivatkozó, a Seneca szövegből vett megállapítással egyetértő vagy azt vitató véleményét; érveiben, példáiban utalva az időhöz való viszonyunkra is.
Az egy mű értelmezése feladat Bodor Ádám Állatkert című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. A megadott szempont a hétköznapi életképben ábrázolt emberi kapcsolatok groteszk megjelenítésére, a családtagok viselkedésének értelmezésére, az elbeszélői hang stílusára vonatkozott.
Az összehasonlító elemzésben Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összevetése szerepelt, a szemlélődő, tűnődő lelkiállapot beszédhelyzetének középpontba állításával. A feladatban kérték a képalkotás, a költői gondolatmenet, a szerkesztésmód sajátosságainak feltárását is.
Az emelt szintű írásbeli érettségi négy órában négyféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően, és a diákoknak mind a négy feladatot meg kellett oldaniuk. A 40 pontot érő nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája című kötet előszava volt. A 11 feladat – a szöveg megértésén és egyes állításainak önálló, kreatív értelmezésén, sőt megvitatásán túl – nyelvi (stilisztikai, retorikai, grammatikai) és irodalmi, átfogó kulturális ismereteket várt el (ilyen az előszóban felvetett kérdésekhez kapcsolódó versrészletek alapján a szerzők azonosítása, a könyvnyomtatás és a digitális közlés jelentőségének kifejtése).
Az egy mű értelmezése feladat (25 pont) Lator László Régi fénykép című alkotásának elemzése volt. A vers egy kép sajátos leírása; az értelmezési szempont a látvány versbeli megjelenítésének feltárását kérte. A Reflektálás egy jelenségre nevű feladatban (20 pont) a vizsgázók az irodalom nagyjainak magánéletéről, szerelmi kapcsolatairól, házasságairól szóló művek népszerűségének lehetséges okairól érvelhettek, és az e témához tartozó tények, kérdések ismeretterjesztő vagy akár oktatási célú felhasználása kapcsán fejthették ki véleményüket. A feladatot felvezető szöveg a Madách Színház Én, József Attila/József Attila szerelmei című színlapjáról idézett összefoglaló volt. A Gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája annak kifejtése egy hozzászólásban, miért érdemes elmenni lakásszínházba mint új, a megszokottól eltérő színházi térbe, vagy miért tartózkodnánk e műfajtól.
Az írásbeli vizsgán mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért legfeljebb 15 pont veszíthető.
A Magyartanárok Egyesülete szerint az idei magyar érettségi feladatok érdekesek, igényesek, de az összehasonlító verselemzés kivételével meglehetősen nehezek voltak. Ezt a szervezet elnöke közölte hétfőn az MTI érdeklődésére.
Az irodalomról szóló könyvek világába vezetett az idei középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor Grendel Lajos művén keresztül – közölte a nap folyamán a köznevelési államtitkárság. Az ezt követő szövegalkotási feladatnál egy Seneca-idézet, Bodor Ádám Állatkert című elbeszélése és Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összehasonlítása szerepelt.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke írásos elemzésében az első feladatot értékelve rámutatott: a szövegválasztás kiváló, bár nem támadhatatlan. Grendel Lajos szlovákiai magyar regényíró modern magyar irodalomtörténetének bevezetője egyszerre lendületes, élvezetes olvasmány, ugyanakkor komoly odafigyelést igénylő tudományos írás.
Így a szövegértési feladat nem álfeladat. Egy kicsit talán "a védhetőnél nagyobb előnyt biztosít" a szövegben is említett "szakmabelieknek", az irodalomtudományban járatosabb diákoknak – fogalmazott Arató László, hozzátéve: egy nem irodalomról szóló szöveg még szerencsésebb lett volna.
Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a kitűnő regényíró izgalmas és a modern magyar irodalomban való eligazodást segítő, de nem kellőképpen ismert irodalomtörténeti munkájára hívja fel a figyelmet.
Kitért arra is, hogy a kapcsolódó feladatok sokfélék voltak, többféle megértési részképességet mértek. Ugyanakkor a 60 perc sokaknak nem volt elég minden feladat megoldására. Ehhez a szöveg a terjedelme is hozzájárult – jegyezte meg az elnök.
Erősen vitathatónak nevezte a legelső feladatot, amely indításnak túlbonyolított és nem egészen szerencsés fogalomhasználata miatt nem elég könnyű, a vizsgázót elbizonytalaníthatja.
Arató László a szövegalkotási feladatokról kiemelte: mindhárom feladat színvonalas, kellő nehézségi fokú, ugyanakkor megoldható. Ezúttal – s nem először – a novellaelemzés jóval nehezebb, mint az összehasonlító verselemzés – jegyezte meg Arató László, aki hozzátette: a diákok azonban többnyire automatikusan a novellát választják. Egyet lehet érteni a feladatkészítők törekvésével, hogy könnyebb verseket és nehezebb novellákat adnak – fejtette ki az elnök, megjegyezve: érdemes lenne a tanároknak figyelmeztetni a diákokat, hogy nem mindig az a legegyszerűbb, amiről azt hiszik.
"Az idő a miénk!" című feladat igen jó, mert végre – szemben sok év hasonló feladataival – valóban lehet a választott szöveg alapgondolatai, állításai mellett vagy ellen érvelni. Seneca határozott álláspontja arról, hogy nem az időnk kevés, hanem csak rosszul használjuk, rosszul sáfárkodunk vele, olyasmi, amire valóban lehet reagálni – állapította meg. Az érvelés megszokott "elirodalmiasításával" azonban az egyesület ezúttal sem ért egyet. Az érvelés logikáját megtöri, erőltetett és nehéz feladat az érettségiző számára, hogy 3-4 irodalmi példával kell alátámasztania álláspontját. Sem az esetleg előhúzható Csehov-drámák, Arany- vagy József Attila-versek, sem az érvelés koherenciája nem jár jól a feladat kétfele tartásától – jelezte.
Bodor Ádám Állatkert című novellájának elemzése nehéz feladat elé állítja az értelmezőt. A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyű felfejteni – mutatott rá Arató László, aki szerint a választás ennek ellenére helyeselhető, éppen azért, mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást. A megadott szempontok viszont jobban is segíthették volna ezt a munkát. A novella talányosságára, a titokzatos előreutalásokra, az információadagolásra és- visszatartásra vagy az emberi és az állati viszonyára vonatkozó kérdések, szempontok jelentősen megkönnyítették volna a kemény dió feltörését – írta.
Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összehasonlító elemzésével kapcsolatban az elnök kiemelte, a szövegalkotási feladatok közül ez volt a legkönnyebb. Az ég hanyatt fekve bámulása, a természet sajátos testhelyzetből való szemlélete mint jelenetkeret, szóláshelyzet valóban kínálja magát az összevetésre. A háború motívuma is összeköti a két verset, ugyanakkor a kétféle képalkotás, a Jékely-versből hiányzó allegorikusság jól megragadható különbséget jelent – mutatott rá Arató László.
A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalom tárgyból középszinten 1174 helyszínen 77 975 vizsgázó, emelt szinten 50 helyszínen 1904 vizsgázó tett érettségit. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 55 helyszínen 113 diák érettségizett, ebből csak középszinten lehetett vizsgázni.
Az írásbelik kedden reggel a matematika vizsgákkal folytatódnak.
(MTI)
Hozzászólások