Debrecen színházi palettáján jó pár éve már letette a névjegyét Végh Veronika, aki korábban a Zenetheatrum növendékeit oktatta, majd megalapította a Páholy Lakásszínházat, melyet férjével üzemeltetnek. Másfél éve a Debreceni Egyetem égisze alatt felélesztették az egyetemi színházat és ODEON Musical Theatre néven szerveznek programokat. Már leírva is soknak tűnik a feladat, bár köztudott, hogy mindezek mellett mesekönyveket is ír. Számtalan dologról faggathatnám, de most kifejezetten az olvasási szokásairól kérdeztem. Vajon olvas-e?
Nagyon sok minden érdekel veled kapcsolatban, de most kifejezetten a könyvekhez való viszonyodról foglak faggatni. Van-e időd olvasni, és ha igen mikor és hol olvasol?
Minden napot olvasással fejezek be, bármilyen későn is érjen véget. Mivel TV-t sem nézünk, már évek óta, így ahelyett is olvasunk.
Milyen típusú könyveket szeretsz olvasni? Miért?
Nagy kedvenceim a történelmi témájú regények és az életrajzok. De mostanában egyre többet olvasom a magyar kortársírókat, és egyre gyakrabban veszek kézbe novelláskötetet is. Ezt a műfajt Háy Jánosnak és Grecsó Krisztiánnak köszönhetően szerettem meg.
Mi volt életed legmeghatározóbb könyvélménye? Miért?
13 évesen Charlotte Bronte: Jane Eyre című könyvét adta anyukám a kezembe. Addig csak krimiket olvastam, előtte meg meséket. Nagyon dühös voltam, mert a regény szó is roppant unalmasnak tűnt számomra. Anyukám azt mondta, addig nem jöhetek ki a szobából, míg el nem olvasok tán 15 oldalt. Először falhoz vágtam a könyvet, (nagyon szégyellem azóta is), utána mivel éhes voltam, belekezdtem, hogy gyorsan túl legyek rajta. Pár oldal múlva teljesen megfeledkeztem az éhségről meg mindenről. Egy nap alatt elolvastam. Teljesen beszippantott a kor, a történet. Utána évekig csak klasszikusokat olvastam. Gimis éveim alatt átrágtam magam a magyar és világirodalmon. Nagy kedvenc volt még: Anna Karenina, Reymonttól a Parasztok, Thackeray Hiúság vására…
Elolvastad a kötelezőket az iskolában? Mit utáltál a legjobban? Miért?
Sose! Mindig az ajánlottat olvastam, mert azok érdekesebbnek tűntek. Kivéve az Egri Csillagok és a Tüskevár. Őket imádtam, többször is elolvastam. Műveket sose utáltam, csak a műelemzéseket.
Van olyan könyv, amivel már régóta szemezel, de még valami miatt nem olvastad el?
Rengeteg ilyen van! Sok a könyv, kevés az idő!
Egyáltalán hogyan választod ki az aktuális olvasmányodat?
Barangolok a könyvesboltban és válogatok, keresgélek. Imádok a könyvesboltban nézelődni. Számomra ez a gyors kikapcsolódás egyik formája, balzsam a léleknek, és ha még van idő egy kávéra az új könyvem társaságában, az a hab a tortán.
Könyvvásárláskor milyen szempontot veszel figyelembe? Borító? Oldalszám? Beleolvasás? Egyéb?
A téma vagy az író személye kelti fel mindig az érdeklődésemet. De mivel nagyon sok téma érdekel, és szeretek mindig új írókat megismerni, ezért rendszeresen 2-3 könyvvel is gazdagabban jövök ki a boltból.
A gyermekeidnek melyik volt a kedvenc könyvük óvódás, iskolás korukban? Szerinted miért?
Mindig más, az életkoruknak megfelelő. Illangó egymás után habzsolja a tiniregényeket, míg Benedek csak színdarabokat és drámákat olvas. Elolvastattam néhány éve vele szigorú anyaként Jókaitól az egyik kötelezőt. Kár volt. Azóta nem olvas regényt. Illangóval ezt a hibát már nem követem el. Csak azt olvassa, amihez kedve van.
Tudom, hogy a te viszonyod az „általános” oktatási rendszerhez szokatlan, a te gyerekeid magántanulók (Benci csak volt). Ha te tehetnél be 1-1 kötelező olvasmányt az általános és középiskolai tananyagba, melyik lenne az? Miért?
Szepes Mária Pöttyös Panni sorozatát és a Harry Potter azonnal, mert tényleg sok gyerekkel megszeretteti az olvasást. És minden klasszikust kitörölnék az általánosból a nyelvezetük miatt, mert nem annyira gördülékeny, hogy lekössön egy fiatalt és segítsen elvarázsolódni. Először a történetekre kell fogékonnyá tennünk a gyerekeket és csak azután mélyedni bele a nyelv különböző rétegeibe. Nagyon sok jó ifjúsági könyvünk van. Nógrádi Gábor, Böszörményi Gyula, Kertész Erzsi…Kevesen tudják például, hogy a nagyon népszerű skandináv krimiíró Jo Nesbo is írt ifjúsági könyvet még a pályája elején.
Te írtál valaha – szoktam kérdezni általában, de veled kapcsolatban, aki számos mesekönyv szerzője úgy kérdeznék, miért éppen meséket írsz? Mi volt az indíttatás? Hogy érezed magad az írástól, az írás után?
A mesék Illangóval együtt születtek meg, 30 éves koromban kezdtem el írni. Leülök a papír elé és automatikusan elkezdem papírra vetni ami jön, magam sem tudom merre fut a történet szála, együtt izgulok vagy nevetek a figurákkal, örömmel köszöntöm az új szereplőket. Aztán mikor a végén elolvasom, magam is meglepődőm sokszor. Időközben már életre kelt több új világ is, de van, hogy a szereplők visszakapaszkodnak a papíromra, így születtek a sorozatok. Én csak kézzel írok, és mindig van nálam egy írósfüzet, valamikor több is, és ha egy gondolatfoszlány elkezd csiklandozni, leülök, előveszem a füzetem és elkezdek írni. Bárhol is legyek.
Van kedvenc költőd, versed?
Sok van, de hadd legyek elfogult.
A férjem, Csáki Szabolcs. Kevesen tudják róla, hogy ír, elsősorban színészként és rendezőként ismert. A versek mellett kisebb-nagyobb színházi darabokat, verseket, verses-meséket, dalszövegeket is ír/írt. 19 évesek voltunk, mikor elloptam az írásait, legépeltem hagyományos írógépen és beküldtem egy megyei versíróversenyre. Persze megnyerte. 🙂 Utána felvették irodalom szakra és már az egyetemen kerültünk kapcsolatba a Színházzal, aztán az írást is beállítottuk az Ő szolgálatába. Mert nálunk tényleg minden a színházról szól.
Megosztod velünk a kedvenc idézetedet?
Nincs erősebb a világon egy jó történetnél.
Köszönöm az interjút!
Török-Papp Csilla
Hozzászólások