Üressé váltak a húspultok, alig lehetett étolajhoz, liszthez, rizshez, burgonyához, sóhoz, cukorhoz, élesztőhöz jutni néhány hete a Covid 19 vírus itthoni megjelenését követően egyes üzletekben átmenetileg.
– Nem kell tartós élelmiszerhiányra számítanunk, mivel természeti adottságai miatt Magyarország nemcsak hogy önellátó élelmiszerből, de egyben jelentős exportőr is – jelentette ki Szakály Zoltán. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézetének igazgatója hozzátette: Magyarország 120 százalékos önellátási mutatóval rendelkezik alapvető élelmiszerekből, az alapanyagok több mint 80 százalékát itthon állítják elő.
A „roham levonulása” után most több ágazatban már inkább a készlet-felhalmozódással és az eladásokkal van probléma. A kereskedelmi adatokon is látszik, hogy a lakosság a túlzott felhalmozást követően kevesebbet költ élelmiszerekre, az otthoni hűtők megteltek „nem bírunk ennyit megenni”. Ma már nem naponta, hanem hetente egy-két alkalommal végeznek nagyobb beszerzést.
– A lakosság élelmiszer-ellátása mind mennyiségi, mind minőségi szempontból folyamatos lesz a jövőben is – jegyezte meg a szakember.
Az elmúlt években sok hazai nagy élelmiszergyártó és áruházlánc a folyamatos alapanyag ellátásnak köszönhetően arra törekedett, hogy szinte semmi ne legyen raktáron, ne álljon benne a pénz. Felföldi János, a Debreceni Egyetem Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézetének vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: eddig gyorsan és viszonylag zökkenő mentesen lehetett távoli piacokról beszerezni, és ilyen piacokra eljuttatni a terméket.
– A mostani krízis pont ezeket a globális ellátási láncokat teszi tönkre, ezek megszakadnak. Ezért az várható, hogy ezek a cégek rövid távon növelni fogják az úgynevezett biztonsági készletek arányát, ami sajnos költségekkel jár – vélekedik Felföldi János.
Az intézetvezető hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetből való kilábaláshoz minél hamarabb biztosítani kell a mezőgazdasági-, élelmiszeripari alapanyagok, a félkész- és késztermékek szállítását. Például nemcsak vetőmagvakra, hanem a növényvédelemben, a betakarításnál használatos speciális gépekre, eszközökre, alkatrészekre is szükség van. Az állattenyésztésben a takarmányozás állandó igény, ezt nem lehet átütemezni, akárcsak a tejtermelés során előállított tejet is rendszeresen el kell szállítani.
– A lánc minden szereplőjének meg kell kezdenie működésének felülvizsgálatát, átgondolását. Az ilyen vállalkozásoknak jobban együtt kell majd működni, nem csak a közvetlen beszállítói és vevői kapcsolatokra kell gondolniuk, hanem információval kell rendelkezniük lehetőleg az alapanyagoktól a végső felhasználókig. A koronavírus okozta krízis rávilágít az ellátási lánc menedzsment, mint szakismeret és szakterület fontosságára. Egyetemünkön is oktatjuk ezeket, képzünk ilyen diplomás szakembereket – ismertette.
A járvány élelmiszer-kereskedelemre gyakorolt hatásairól szólva Szakály Zoltán kifejtette: minden bizonnyal az országok nagyobb mértékben fognak önellátásra berendezkedni, rövidebbek lesznek az értékesítési utak, erősödnek a helyi élelmiszerellátási láncok. Egyre többen gondolják úgy, hogy amit itthon is elő lehet állítani megfelelő hatékonysággal, azt miért hozzuk be külföldről. Az import esetleges leállása sem lehet akadálya annak, hogy a magyar élelmiszeripar ki tudja elégíteni alapvető élelmiszerekből a hazai igényeket.
A Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének igazgatója arról is beszélt, hogy a piacok a jövőben is fontos szerepet tölthetnek be a magyar lakosság élelmiszer-ellátásában. Kiemelkedő a szerepük a helyi gazdaságok fenntartásában, mivel nagyszámú magyar termelő megélhetését teszik lehetővé.
– Felméréseink szerint a fogyasztók bizalma töretlen a termelők iránt, ezért sokan előnyben részesítik bizonyos termékkategóriáknál a helyi értékesítési módokat, köztük a termelői piacot, vagy a termelői részleggel kibővített piacot – számolt be a szakember.
Sajtóiroda – OCs
Hozzászólások