2022. május 24-én lezárult egy meghatározó korszak a Nagy Almában, és ki tudja, mikor hajózik át hozzánk, a tengerentúlra is ez az intézkedés?
Napjaink generációjának már kevésbé, azonban a kilencvenes évek fiataljainak annál inkább megszokott látvány volt az utcán sétálva egy-egy telefonfülke alakjának kirajzolódása a város fontos pontjain. Nem volt ez másképp New York-ban sem, egészen mostanáig.
A Time Square-től nem messze, a 7. sugárúton állt a 20. század régmúlt divatjának utolsó harcosa, egészen addig, amíg New York város alkalmazottai társaival együtt le nem szerelték, és daru, illetve teherautó segítségével el nem szállították az említett telefonfülkéket.
Miért volt szükséges?
Az eseményre a tárgy nosztalgikussága miatti keserédes érzések kiváltásán túl viszont mennyire volt szükség? Mikor jön el az az idő, amikor hazánkban is inkább már csak múzeumi darabként lesznek láthatóak ezek a régen még igencsak hasznosnak bizonyuló eszközök, mint tényleges használati tárgyakként?
Természetesen nehezen lehet párhuzamot vonni Amerika és Magyarország között, viszont hazánkat vizsgálva felmerül a kérdés, hogy megéri-e ezeket a – logikus átgondolás után kijelenthető, hogy – kihasználatlan fülkéket fenntartani? A válasz egyszerű: nem, hiszen százmilliókat bukik az utcai fülkéken a Magyar Telekom. Akkor miért erőltetünk olyan szolgáltatást, amelynek aranykora már bőven leáldozott, kereslete pedig alig van?
Nos, kifejezett határozata van erre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, amely kimondja, hogy a cég kötelezett arra, hogy az egyetemes szolgáltatási területén minden háromezer főnél kisebb lélekszámú településen legalább egy, a nagyobb településeken pedig háromezer lakosonként legalább egy nyilvános telefonállomást működtessen.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2021-es adatai alapján Magyarországon 4935 nyilvános telefont üzemeltetett a Magyar Telekom Nyrt., és a számuk egyre csak csökken.
Az említett aranykor elérése több, mint 20 évvel ezelőtt, a 2000-es évek elején volt, amikor majdnem 30 ezer fülke volt az országban, aztán 2005-ben 21 ezerre, majd 2015-ben 6500-ra, 2018-ban pedig 5500 körüli számra csökkent a gyakoriságuk.
Az ábrán is beigazolódik, hogy veszteséges üzletről van szó, azonban az említett határozat miatt kötelező bizonyos számú nyilvános fülkét üzemeltetnie a Magyar Telekomnak: havonta körülbelül ötven hívást indítanak róluk.
Átlagos félórási beszélgetési időt alapul véve, egy hónapban körülbelül 2-6 ezer forint közötti összeget hozhat egyetlen nyilvános fülke, amely a karbantartás költsége mellett –amely éves szinten több százmillió forintra tehető – a bevétel egyértelműen csak töredéke.
1928. december 13-án helyezték üzembe az első magyarországi telefonfülkét.
(Kép forrása: jarokelo.hu)
33 évvel ezelőtt Marty és a Doki olyan jövőt álmodott meg ami messze nem valósult meg: nincs önbekötős Nike cipő, a kocsik még mindig fosszilis üzemanyaggal működnek és telefonfülkék is bőven akadnak városszerte. Felmerülhet a kérdés, hogy a 21. században hanyadik évordulóját kell ünnepelnie a telefonfülkék magyarországi üzembe helyezésének, amikor már eljutunk odáig, hogy mindenki számára, anyagi helyzettől függetlenül, könnyen elérhető lesz a mobiltelefon?
Hozzászólások