Csak egyeztetésekkel lehet eredményt elérni, a tüntetés felgyorsíthatta az egyeztetési eljárásokat – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a jövő hétre összehívott köznevelési kerekasztallal kapcsolatban csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, utalva arra, hogy az egyik pedagógus-szakszervezet a kerekasztal bojkottjára szólított fel.
Horváth Péter elmondta: megkapták a kedd reggelre szóló meghívót. Az egyeztetés témái közé sorolta az intézményfenntartást, a pedagógus-munkateher kérdését, a tanfelügyeletet és a minősítést, amellyel kapcsolatban megjegyezte: ebben jelentős előrelépések történtek.
Az elnök azt mondta, a tüntetéseken felvetett problémák többsége létező, bár eltérő mértékben. Hozzátette: a legtöbb kritikát az intézményfenntartó központ kapja, mivel az elmúlt három évben nem sikerült a Kliknek bizonyítania, hogy jobban tudja ellátni a feladatokat, mint korábban az önkormányzatok. Szerinte nem elsősorban az állami fenntartás okozza a problémát, mivel az államnak garanciát kell vállalnia a feladatellátás végrehajtásához, hanem úgy látja: nincs megfelelő költségvetési támogatás az oktatásra és nincs megfelelő önállóság az intézményekben.
Már több mint ezer iskola vezetőivel, tanáraival egyeztetett az oktatásirányítás a köznevelési fórumokon – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
Rétvári Bence bejelentette: 95 helyszínen 1005 iskola vezetőivel, tanáraival konzultáltak.
A politikus arról is beszélt, hogy a jövő héten ül össze a köznevelési kerekasztal, ahol hétoldalú egyeztetést tartanak a köznevelés rendszeréről. Előrevetítette: hosszú egyeztetésfolyamat veszi kezdetét, amelynek célja annak vizsgálata, hogyan lehet javítani a diákok teljesítményén.
Rétvári Bence felidézte: sok vidéki kistelepülés számára a folyamatos bizonytalanságot eredményezte az önkormányzati fenntartás, a 2010-et megelőző nyolc évben 381 iskolát, telephelyet kellett emiatt bezárni, ami negatív hullámmal, elbocsátással is járt. Ezt a folyamatot az állami fenntartással tudták megállítani – jelentette ki.
A központosítás, a tananyag és a bürokrácia csökkentéséért, megfelelően előkészített reformokért, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemeléséért, a tanári életpályamodell korrekciójáért és az oktatási rendszer bérfeszültségeinek feloldásáért, valamint a "rendszerszintű hibák" orvoslásáért demonstráltak pedagógusok, szülők, diákok és civilszervezetek képviselői Miskolcon szerda este. A tüntetésen néhány ezren voltak.
A borsodi megyeszékhely Herman Ottó Gimnáziumának nevelőtestülete januárban nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatási rendszer olyan súlyos problémákkal küzd, amelyek orvoslása nem halasztható tovább. Eddig mintegy 250 intézmény és csaknem 20 ezer pedagógus csatlakozott hozzájuk.
A felszólalók arról beszéltek, hogy a kormány oktatáspolitikája átgondolatlan, a forráskivonás folyamatos, a jogszabályok egyeztetés nélkül születnek, és mindez a gyerekek alkotmányos jogait sodorja veszélybe.
Pilz Olivér, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke és Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a tanároknak nincs félnivalójuk, mert céljaik politikamentesek, az oktatás jobbá tételét szolgálják. Felolvasták 16 pontos követelésüket, amelyek között szerepelt a szabad tankönyvválasztás és a Klik megszüntetése. A tömeg "Követeljük, követeljük!" skandálással kísérte a felszólalásokat.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta: a hatalom által megosztott pedagógustársadalom türelme elfogyott, a gyerekek érdekében nem hallgathatnak tovább.
A Herman Ottó Gimnázium nyílt levele erőt és bátorságot adott a pedagógusoknak ahhoz, hogy ki merjék mondani, hogy a gyerekek érdekben nem hallgatnak tovább. A hatalom nem érti, hogy mi a baja a pedagógusnak, nem érti, mert nem akarja megérteni – tette hozzá.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy a pedagógusok lesznek az új migránsok, akik veszélyeztetik a nemzeti együttműködés rendszerét. Úgy fogalmazott: a szakminiszter nem veszi észre, hogy ez a "bicikli szétesett és javíthatatlan".
A miniszter szó jelentése szolga, akinek országát kell szolgálnia, ha pedig erre képtelen és nincs tehetsége, akkor távozzon – mondta Mendrey László, megjegyezve: a köznevelési kerekasztal "csonka", azon csak a "kedves vendégek", politikai szövetségesek lehetnek ott.
A miskolci demonstrációval egy időben számos városban tartottak szolidaritás kifejező tüntetést. Budapesten félezren, a vidéki városokban pár százan jelentek meg a demonstrációkon.
Budapesten Szász Judit, a Szabadságszínpad Egyesület nevében a kormányzat oktatáspolitikáját bírálva az mondta, hogy "zsellérnemzedéket akarnak kineveli". Lázár Júlia, a Hívatlanul Hálózat alapítója azt hangsúlyozta: fontos, hogy a szakszervezetek ne üljenek le ahhoz a kerekasztalhoz, amelynek része a "senki által fel nem hatalmazott" Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Pedagógus Kar.
Szombathelyen Koroknyai Sándor, a Szolidaritás helyi vezetője azt hangsúlyozta: a követelések középpontjában nem a pedagógusok, hanem a diákok állnak, az ő érdekükben szólaltak meg a tanárok. Mitre-Károlyi Mária, a Pedagógusok Szakszervezetének vasi elnöke közölte: az utóbbi évek folyamatos és átgondolatlan változtatásai csak bizonytalanságot teremtettek a közoktatásban.
Békéscsabán, az Ébredj, Viharsarok! civil szervezet flashmobjához csatlakozó Bod Tamás (Együtt) tanszabadságot, szabad tankönyvválasztást, a Klik megszüntetését és az oktatás modernizálását követelte. Veszprémben, Győrben és Pécsett is összegyűltek a miskolciakkal szolidaritást vállalók.
A Liga Szakszervezetek közleményben tudatta, hogy szolidáris a közoktatás átalakítását követelő megmozdulásokkal, mert aggasztónak tartja a közoktatás jelenlegi állapotát.
A miskolci demonstráció előtt az ellenzéki pártok is megfogalmazták véleményüket a közoktatás helyzetéről. Hiller István szocialista politikus, volt oktatási miniszter azt mondta: ahol jól működik az oktatás, ott a gyereket helyezik a középpontba, Magyarországon viszont az intézmény, a Klik fontosabb, mint a gyerek.
Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közoktatás nem pártügy, annak kérdéseit a diákokkal, szakszervezetekkel, pedagógusokkal kell egyeztetni. Barabás Richárd, a PM elnökségi tagja azt közölte, hogy az oktatás, a fiatalok jövője, a tanárok helyzete mindenkinek fontos.
Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményben tudatta, tiltakoznak "az állampárti módszer ellen", hogy a pedagógusokat véleményük szabad kinyilvánítása miatt állásuk elvesztése fenyegeti. Hozzátette: a Klik működésképtelen, a tanárok és a diákok túlterheltek, a tankönyvek silányak, a társadalmi különbségek pedig egyre nagyobbak.
A demonstráció előtt Hollik István kereszténydemokrata képviselő azt mondta, hogy a kormánypártoknak a gyerek érdeke a legfontosabb, viszont a "bukott baloldal" csak pártpolitikai célokra használja a pedagógusokat.
(MTI)
Hozzászólások