A K-Monitor és az EMMA Egyesület gondolt egy nagyot és megkísérli megmutatni azt, ami a statisztikákból rendre kimarad: az igyszultem.hu oldalra várják a szüléstörténeteket az ország minden tájáról, hogy a hálapénz, az indokolatlan beavatkozások és a korai szeparáció is helyet kaphasson az intézményekkel kapcsolatos adatok között. De miért fontos ez? Miért lehet ez a lányaink, és unokáink segítségére? Változtatott-e ezeken a jelenségeken a koronavírus és javult-e valamit a helyzet az elmúlt években? Kremmer Sarolta, a K-Monitor munkatársa az EMMA Egyesülettel karöltve mesélt nekünk részletesen a kezdeményezésről!
“Az igyszultem.hu célja feltérképezni a hálapénz fizetés mintázatait, összefüggéseit az ellátás minőségével és ezzel együtt információt adni a szülés előtt álló nőknek az egyes kórházak gyakorlataival kapcsolatban. Ez utóbbi funkcióra azért van szükség, mert nincs nyilvánosan elérhető, objektív információ arról, hogy az egyes intézményekben milyen elvek mentén dolgoznak”
– fogalmazott a kutatás céljáról Kremmer Sarolta. A hálapénz régóta jelen van a hazai egészségügyi rendszerben, a szülészeti ellátást pedig stabilan jellemzi. Azon nők többsége, akik borítékot adnak a szülés után, általában ezzel szeretnék biztosítani, hogy ők és a kisbabájuk a lehető legtöbb odafigyelést és szakértelmet kapják életük legfontosabb napján. Ennek ellenére egy 2017-es tanulmány szerint épp az ellenkezője tapasztalható a gyakorlatban: azoknak a nőknek a szülése, akik fogadott szakemberekkel készülnek, gyakrabban kezdődik indítással és végződik császármetszéssel, gátmetszéssel. Azaz az ellátás minősége, ha az objektív, számszerűsíthető mutatókat nézzük, az ő esetükben rosszabb – tette hozzá a K-Monitor munkatársa.
Kiemelte, hogy az orvosok körében is hatalmas az igény a változásra, hiszen ez a rendszer számukra sem jó. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (RESZASZ) 3 évvel ezelőtt egy, a tagjai között végzett közvéleménykutatással erősítette meg azt az átfogó orvosi véleményt, hogy a többség hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni. A szakszervezet a biztonságos ellátás és a tisztes bérezés elérése mellett ezt is céljaként tűzte ki, hogy méltóságban lehessen gyógyulni, és tisztességben gyógyítani. A hajlandóság tehát mindkét oldalon megvan arra, hogy kikopjon a boríték a kórházak mindennapjaiból, a rendszer mégis forog tovább. Hogy pontosan milyen sebességgel, az kiderül, ha lezárul az igyszultem.hu kutatás és kiértékelték az adatokat.
Jogok és tapasztalatok
Manapság, mikor egymást érik a kismamás csoportok a közösségi oldalakon és havonta telt házzal indulnak a szülésfelkészítő tanfolyamok, egyre többen vannak tisztában a szülési és vajúdási lehetőségeikkel, amiket a kórházi ellátás során igénybe vehetnek. De mi a helyzet a kismamákat és a kisbabákat érintő jogokkal? Mennyire tájékozódnak a nők a nagy nap előtt arról, hogy milyen tényezők sérthetik a jogaikat ebben a kiszolgáltatott helyzetben? Kremmer Sarolta szerint a tapasztalat nagyon sokféle, de
“a jogaikról bizonyosan kevésbé tájékozódnak, mint a vajúdási lehetőségekről. Sokszor csak szülés után értesülnek arról, hogy milyen jogok illették volna meg őket és kisbabájukat. A hálapénz fizetés mögött is a tájékozatlanságot, az ellátórendszer iránti bizalom hiányát és a páciens – orvos közötti rettenetesen aszimmetrikus viszonyt látjuk meghatározónak a várandós nők oldaláról. Sokan kérdezni sem mernek és a hálapénzért cserébe azt remélik, hogy a lehető legjobb ellátásban fognak részesülni.”
A covid által beárnyékolt szülőszoba
Talán a legfelkészültebb kismama is falakba ütközik manapság, mikor a koronavírus okozta korlátozások a szülészeteket is elérték. Az már korábban is érezhető volt, hogy különbségek tapasztalhatók az intézmények és akár azon belül az orvosok között is, hogy mekkora döntési szabadságot biztosítanak a nőknek a szülések során.
“A covid járvány óta a szülészettel foglalkozó szervezetek arról számoltak be (EMMA Vonalon és közösségi médián keresztül beérkező megkeresések alapján), hogy a járvány hatására erősödtek a haza szülészeteken eddig is meglévő korlátozások és korábbinál nagyobb mértékben sérülnek a szülő nők jogai. Sok helyen nem engedik be a szülő nő által választott kísérőt a szülésre, rutinszerűvé váltak olyan beavatkozások, amiket a szülő nő és a baba állapota nem indokol, nem tájékoztatják kellően a nőket a beavatkozásokról (pl. szülésindítás, császármetszés), az újszülötteket orvosi indok nélkül elválasztják az édesanyától.”
Ön is segítheti tapasztalatával azokat a leendő édesanyákat, akik a lehető legszélesebb körben szeretnének tájékozódni a kiszemelt szülészetről. A kérdőív anonim, azonban a válaszok mindenki számára egyenként láthatóak lesznek, ezzel is segítve azt, hogy végre szem előtt legyen minden, ami eddig láthatatlannak bizonyult.
Hozzászólások