A Magyarország és Románia között a gázellátásra vonatkozó tervezett együttműködés eredményeként 2022-re megszűnik Magyarország egyoldalú függősége az orosz gáztól. Ehhez a következő időszakban ki kell majd építeni a gáz szállításához szükséges kapacitásokat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki magyar-szerb üzleti fórumon tartott beszédében.
Kiemelte: a térségi energiahálózatokat szorosabbra kell fűzni, ezzel megszűnhet az egyoldalú függőség az orosz gáztól. A legfontosabb gazdasági feladat a következő évekre, hogy a közép-európai országok a Nyugat-Balkánnal kiegészülve minél szerteágazóbb energetikai hálózatokkal, lehetőségekkel tudják majd biztosítani a versenyképességüket – vélte.
Mint mondta, Magyarország évek óta arra törekszik, hogy minél több országgal kiépítse a földgázszállítás útvonalait. Az ezt biztosító "interkonnektorokon" el kell végezni a szükséges feladatokat, amit a saját oldalán Románia és Horvátország még nem tett meg, így ezekből az országokból még nem érkezhet gáz Magyarországra.
Kiemelte: az energiaellátás oldaláról Magyarország képes lesz az iparát versenyképessé tenni, és úgy vélte, Szerbia csak akkor tud Közép-Európához hozzánőni, ha energiarendszere képes lesz Közép-Európához kapcsolódni.
Orbán Viktor a jövő nagy kihívásának nevezte, hogy világ energiaigénye évről-évre nő. Hozzátette: térségünk energiaigénye is 3-5 százalékkal emelkedik évente. Úgy vélte, az energia árversenyében az EU-nak lépnie kell, mert az Egyesült Államok ebben jóval Európa előtt jár.
A miniszterelnök kifejtette: ha a tervezett fejlesztések megvalósulnak, Magyarországnak lehetősége lesz arra, hogy a mostani importőr szerepből energiaexportőr országgá váljon. Magyarország ugyan nem gazdag fosszilis energiaforrásokban, de jól fejlett infrastruktúrája van, jó menedzsmentképességgel rendelkező energiacégei, amelyek közül 2010 után sokat visszavásárolt az állam. És van egy jól működő atomerőműve, amelyet bővít – mondta.
A kormányfő fontos előrelépésnek nevezte energetikai szempontból a szerb és a magyar áramtőzsde egyesülését.
Kitért arra is: Magyarország azon lesz, hogy minél inkább fel lehessen gyorsítani Szerbia uniós csatlakozását. Hangsúlyozta, hogy a Balkánt integrálni kell az Európai Unióba, és nagyon távolinak nevezte a bizottság által erre céldátumként kitűzött 2025-öt.
Kiemelte, hogy a balkáni államok csatlakozása át fogja alakítani Európa gazdasági súlypontját, amely Nyugat felől egyre inkább Kelet-Közép-Európa felé tolódik. Jelezte: évről évre láthatóbb lesz, hogy az Európai Unió gazdasági tevékenységének központja Közép-Európába tevődik át. A V4-ek kereskedelme Németországgal már most 55 százalékkal több, mint a német-francia kereskedelem – jegyezte meg.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolata soha nem volt ilyen jó, és kijelentette: óriási munka van abban, hogy a magyar-szerb kapcsolatokat ne a múlt, hanem a jövőre vonatkozó tervek határozzák meg. Egymás rovására nem, csak együtt lehet sikeres a két ország – szögezte le.
Ana Brnabic, Szerbia miniszterelnöke a magyar-szerb üzleti fórumot követően arról beszélt, hogy Szerbia teljes jogú uniós tagként nem támogatásokra fog várni, hanem arra törekszik majd, hogy maga is hozzájáruljon az EU megerősítéséhez.
A szerb kormányfő kijelentette, hogy az EU stratégiájában kijelölt 2025-ös csatlakozási céldátumot Belgrád belátható és elfogadható időpontnak véli, a csatlakozási feltételeket pedig teljesíteni fogja. A csatlakozási folyamatban Szerbia legelkötelezettebb támogatója Magyarország, amely a tárgyalási fejezetek lezárásához szakmai segítséget is nyújt.
Ana Brnabic kijelentette, hogy az uniós csatlakozás elképzelhetetlen az infrastruktúrák kapcsolódása nélkül, ennek pedig az új Budapest-Belgrád vasútvonal lesz az egyik legfontosabb eleme. Hozzátette, hogy a magyar féllel további közös infrastrukturális projektek előkészítése is zajlik, a személy- és áruforgalom idén és jövőre új határátkelők megnyitásával bővülhet.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a szerb energiapiac egyre sokszínűbb, az energiaipar megnyílt a magánbefektetők előtt is, de továbbra is kihívást jelent az energiafelhasználás hatékonysága. Ennek orvoslásában Szerbia számít a magyar cégek szakmai tapasztalatára – mondta.
Ana Brnabic megerősítette: Szerbiának minél több forrást kell az infrastruktúra fejlesztésére fordítania, ebben a szerb kormány jelentős szerepet szánna Kínának. Szerbia is szeretné szorosabbra fűzni kapcsolatait a térség országaival, például Bulgáriával, illetve megállapodtak a magyar kormánnyal arról, hogy idén és jövőre két újabb határátkelő nyílik meg a szerb-magyar határon – mondta.
(MTI)
Hozzászólások