Szokásos pénteki rádióinterjújában a kormányfő beszélt arról is, hogy miért nem vétó az, amikor vétóznak, miről beszélt Volodimir Zelenszkij elnökkel és miért egyre súlyosabb a helyzet Magyarország szempontjából az ukrán fronton.
Diplomáciai nagyüzemként jellemezte az utóbbi pár hetet Orbán Viktor miniszterelnök ma reggeli rádióinterjújában. A beszélgetés elején megosztotta a hallgatókkal, hogy
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte Magyarország támogatását az uniós tagjelölti-státuszt illetően, valamint azt, hogy energetikai és humanitárius segítséget is nyújtottunk.
Kiemelte, hogy ugyanezt a státuszt a bosnyákokkal kapcsolatban már nem sikerült elérni, de – ahogy fogalmazott- több országgal karöltve próbálkoznak tovább.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elmondta, hogy a NATO-nak szembe kell néznie a realitásokkal, de szerinte még nem tartanak itt. Hangsúlyozta, hogy nincs valid indok egy háború kirobbantására, így bármivel is igazolja Oroszország az inváziót, erre nincs elfogadható érv. Hozzátette:
Mindenki az ukránok oldalán van, hiszen mindenki a megtámadott oldalán szokott lenni.
A fegyvereket illetően szerinte jól áll Ukrajna, áma katonák létszáma erősen fogyatkozik.
Most még nem beszéltük meg azt, hogy mi lesz abban az esetben, ha az ukrán front összeomlik. […] Nagyon súlyos a helyzet. Úgy jöttem haza, hogy égett a piros lámpa a fejemben és hallottam a vészcsengőt. Úgy tűnik, hogy nagyon messze van most a front, ezek a települések, mint Luhanszk, Donyeck nincsenek benne a midnennapi magyar kultúrában, de ha gyorsan változik a katonai helyzet, akkor egyre inkább olyan városok nevét fogjuk hallani, amiket ismerünk.
mondta a kormányfő.
Ezzel indokolta azt a tervet, hogy a haderőfejlesztési programot akár háromszorosára kellene növelni, ebből a „félbékés” állapotból ki kell rántani a hadseregünket.
A békeidőre jellemző 8 órás munkaidőnek vége van. Meg kell találnunk a módját annak, hogy egy emberfelettinek tűnő munkával a védelmi képességeinket radikálisan megnöveljük. Hoztunk a csúcsson is döntést arról, hogy a keleti régióját meg kell erősíttenie a natonak. Ha békét akarunk, akkor ezt most kell megtennünk. Épp ezért újra felállítjuk a Honvéd Vezérkart is.
A vétókat illetően elmondta, hogy szerinte igazából ezeket a javaslat-torpedókat nem is vétónak kellene nevezni, hiszen az unióban minden javaslat elfogadása egy együtt döntési folyamat eredménye. Ha ez nincs, akkor nincs döntés.
Az unió hisz abban, hogy szankciókkal lehet változást elérni. Nem a magyar karakternek való, de nem akarunk minden héten vétózni. Vállalhatatlan az állandó vétó egy olyan klözösségben, ami a lojalitásra és egymás tiszteletére épül. Ott ahol nem életbevágó, ott engedünk, ahol meg meg kell vetni a sarkunkat, ott nem jönnek létre kérdések.
Az inflációval kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy
Magyarország bizonyos termékek árát hatóságilag korlátozza, azonban ezzel a háborús inflációt csak időlegesen és részlegesen lehet megfékezni. Ezért Magyarországnak és az összes európai országnak az az érdeke, hogy minél előbb vége legyen a háborúnak. Nem szankciókat kell kivetni, hanem el kell érni, hogy tűzszünet legyen, majd meg kell állapodni a béketárgyalások keretéről. A békével mindenki jól járna – hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint azonban Magyarországon kívül mások nem képviselik ezt az álláspontot, nem „ütik meg ezt a hangot”.
Kiemelte, hogy a kormány azt vállalta, hogy a háborús helyzetben is megvédi a teljes foglalkoztatást, a családtámogatási rendszert, a rezsicsökkentést és a nyugdíjakat.
Hozzászólások