Április 23-án egy árvízi törzsvezetési gyakorlat erejéig részlegesen működésbe lépett a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központja (KKB NVK). A gyakorlat során a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársai az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Honvédség, a MÁV-Volán Csoport és a HungaroMet Zrt. szakértőivel, valamint a BM OKF Operatív Törzsével és a helyi operatív munkaszervekkel működtek együtt.
A gyakorlat forgatókönyve szerint egy mediterrán ciklon miatt jelentős mennyiségű csapadék hullott az Északkeleti-Kárpátokban, főként a Felső-Tisza vízgyűjtőjén. Ezen a vízgyűjtő területen átlagosan mintegy száz-százhúsz milliméter eső zúdult le másfél nap alatt, egyes helyeken a csapadék mennyisége elérte a kétszázötven millimétert is. A lehullott csapadék következtében heves áradás kezdődött a Tisza felső folyásán.
Az Országos Vízügyi Irányító Törzs április 21-én működésbe lépett, és a védekezéssel érintett vízügyi igazgatóságok megkezdték a várhatóan szükséges védekezési munkák előkészítését. Kijelölték az ideiglenes védelmi létesítmények kiépítésének és a központi homokzsáktöltő-telepek kialakításának helyét, meghatározták a kritikus védelmi pontokat, hogy az esetlegesen kitörő víz minél kisebb károkat okozzon, és azt mihamarabb visszavezessék a folyóba.
A gyakorlat feltételezése szerint hazánkban a Tisza folyó április 22-én hajnalban Tiszabecsnél kezdett áradni, de számítani lehetett arra, hogy a Felső-Tiszán több területen, így Tivadar, Városnamény, Záhony térségében a vízszintek a korábban mért legmagasabbakat jelentős mértékben meghaladják majd. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója április 22-én 12 órától készenlétet rendelt el az érintett katasztrófavédelmi operatív munkaszervek, valamint a HUNOR központi mentőszervezet részére. A főigazgató döntése alapján a HUNOR április 23-án Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe indult a védekezési munkálatok támogatása érdekében. A kormány reggel hét órától veszélyhelyzetet hirdetett ki a Tisza áradása által veszélyeztetett vármegyék, azaz Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg teljes közigazgatási területére. A katasztrófavédelem főigazgatója ezt követően tényleges veszélyhelyzeti működést rendelt el az érintett katasztrófavédelmi operatív munkaszervek részére. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság mellett a katasztrófavédelem operatív törzset működtetett, az érintett vármegyékben a területi és a helyi védelmi bizottságok koordinálták a védekezési munkát.
A Tisza a legkritikusabb helyeken a kiépített töltések koronaszintje fölött tetőzött, ezt megelőzően nyolc település csaknem hatezer lakóját ki kellett telepíteni, és további települések több mint négyezer-hétszáz lakosának kitelepítésére kellett felkészülni.
A gyakorlat során az irányító törzs döntéshozó munkáját nagyban támogatták a pilóta nélküli légi járművek felvételei, a két legfontosabb kiemelt kockázati helyszín, Cigánd és Tivadar területéről azonnali, élőképes információkat kaptak a szakemberek.
A szerdai gyakorlat célja az volt, hogy egy esetleg bekövetkező árvízi helyzetet a lehető leghatékonyabban lehessen kezelni, az operatív törzsek, a társ- és együttműködő szervek közötti információáramlás, kapcsolattartás, a lakosság tájékoztatása, a vezetői döntések előkészítése gördülékenyen menjen, javuljon a reagálási képesség, a helyi szintű erők és eszközök átcsoportosítása gyorsan és rugalmasan megtörténjen, vagyis az, hogy a bajba jutott emberek mentése gyorsan és biztonságosan legyen végrehajtható.
Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Hozzászólások