Tízből négy magyar nem szokott minden nap reggelizni, viszont a többség számára a húsvéti reggeli kihagyhatatlan, amit ráadásul – a hétköznapok magányos étkezéseivel szemben – jellemzően családi körben fogyasztanak el – derült ki egy friss, országos kutatásból. Ha lenne rá lehetőség, a többség akár havonta több ilyen nagyobb reggelit is tartana, de legtöbbször az időhiány vagy a szervezési nehézségek a fő akadályozó tényezők. A Rama szakértője most megoszt pár tippet, aminek segítségével egy átlagos hétvégi reggeli során is megteremthetjük és átélhetjük az ünnepi hangulatot.
Tízből négy honfitársunk nem szokott minden nap reggelizni, a magyarok tizede pedig egyáltalán nem indítja étkezéssel a napját – egyebek mellett ez is kiderül a Rama országos, reprezentatív kutatásából*, amelyben a magyarok hétköznapi és húsvéti reggelizési szokásait vizsgálta meg és hasonlította össze.
Egy átlagos hétköznapon a tipikus reggeli valamilyen pékáruból (kenyér, kifli vagy zsemle), felvágottból, szalámiból, illetve egy akár sajttal, akár szendvicskrémmel feldobott szendvicsből áll, de kiemelkedően népszerűek még különböző módon elkészített tojásételek, így a rántotta, a főtt vagy a tükörtojás is. A pirítós, az édes és sós péksütemények, valamint a cereáliák (gabonapelyhek, zabpelyhek, müzlik) kedveltsége körülbelül egyforma, így a megkérdezettek közel ötöde-ötöde választja ezeket reggelire. A kenyeret, pirítóst, zsemlét általában meg is kenik valamivel: itt a margarin és a vaj a leggyakoribb választás.
Az igazán békebeli reggeli opciónak tekinthető hentesáruk, mint például a virsli vagy a főtt, illetve sült kolbász, a férfiak és az ország keleti felén élők között a legnépszerűbbek. A Z-generáció tagjai az idősebbekhez képest gyakrabban választják napi első fogásként a cereáliákat, illetve ugyancsak a fiatalabbak fogyasztják többször az édes és a sós péksüteményeket.
Az ünnepnapokon végre nem magányosan reggelizik a többség
Az átlagos hétköznapokkal szemben a kitöltők túlnyomó többsége (85%) húsvétkor nem hagyja ki a reggelit, és jellemzően az ünnep mindkét napját étkezéssel indítja. További különbség, hogy jobban meg is adják a módját az étkezésnek: míg a hétköznapi reggeliknél a praktikus, gyorsan elkészíthető ételek vannak a fókuszban, ezeken a napokon inkább a kiadósabb, tradicionális ünnepi fogások kerülnek előtérbe. Nem meglepő módon a hagyományos főtt sonka vezeti a húsvéti reggelik legkedveltebb összetevőinek rangsorát, amit a hétköznapi reggelik során csak nagyon kevesen fogyasztanak. Ezt követik a tojásételek – természetesen az átlagos napokhoz képest jóval nagyobb népszerűséggel –, de a kenyérfélék és persze a kalács sem maradhat le ilyenkor az asztalról. A cereáliák, szendvicsfélék ezeken az ünnepi napokon kevésbé népszerűek, ami szintén igaz a felvágottakra, a zöldségekre és a gyümölcsökre is.
És hogy kikkel reggelizünk? A magyarok fele a hétköznapokon általában egyedül, negyedük a házastársával vagy a párjával étkezik. Ezzel szemben húsvétkor csupán a magyarok negyede reggelizik magányosan, a többség szűkebb vagy tágabb családi körben fogyasztja el az ünnepi fogást. Abban, hogy kik ülnek együtt az asztalnál, természetesen vannak generációs különbségek: a harmincas és az ötvenes korosztály egyharmada, a negyvenes éveikben járók 43 százaléka a gyermekeivel (is), a 30 év alattiak közel fele pedig a szüleivel reggelizik húsvétkor.
Szívesebben reggeliznénk gyakrabban úgy, mint húsvétkor
A kutatásból az is kiderült, hogy honfitársaink többsége, ha tehetné, gyakrabban reggelizne úgy, mint húsvétkor. A válaszadók közel háromnegyede legalább havonta több alkalommal tartana az ünnepihez hasonló, kiadósabb, ráérősebb reggelit, felük pedig akár hetente többször is szívesen bruncholna. De mi akadályozza meg őket ebben? Főleg a szervezési tényezők: a legfőbb gond az időhiány, de nem könnyű összeszervezni sem az időpontot, sem a résztvevőket, miközben csak kevesen vallották azt, hogy ők vagy a családtagjaik, barátaik ne kedvelnék a hosszabb reggeliket. Mindemellett relatíve jelentősebb akadályozó tényezőnek számít még az ár, valamint az előkészületek munkaigénye is, illetve vannak, akik úgy vélik, az ünnepi étkezés kizárólag az ünnepekre való.
„Ahogy a kutatásból is látjuk, a magyarok többsége szívesen tartana viszonylag gyakran a húsvétihoz hasonló bőséges villásreggeliket, de a szervezési nehézségek általában eltántorítják őket. Pedig a havi, vagy akár heti rutinunk része is lehet egy kellemes, beszélgetős, eszegetős vasárnap reggel a családtagjainkkal, barátainkkal, ráadásul ehhez a közhiedelemmel szemben nem is kell feltétlenül sok energiát belefektetnünk. Ha kiválasztunk egy rendszeres időpontot, mindenki eszerint fog készülni az eseményre, és ezt követően már csak az ételről kell gondoskodnunk. Ha vendégeket várunk, a felkészülés történhet közösen: idő- és erőforrás-kímélő, ha „batyus bál” jellegű megoldásban gondolkodunk, ahol mindenki hoz egy-egy fogást. A Rama margarinokkal pedig gyorsan, akár előre is elkészíthetjük a hangulatos reggelihez tökéletesen illő, finom és költséghatékony sós vagy édes süteményeket, izgalmas szendvicskrémeket, így a szeretteinkkel közösen eltöltött időre tudunk fókuszálni” – mondta Váradi Viktória, a Rama Digitális Marketing Menedzsere.
*Az Opinio Institute Kft. az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 márciusában vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1249 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében.
Hozzászólások