Debreceni páros kolbász, hajdúszoboszlói gyógyvíz, bojti tájház, bárándi pásztorcsengő. Csak néhány a Hajdú-Bihar Megyei Értéktárban és az értékeket felvonultató kiállításon szereplő kincsek közül. A Megyeháza Bocskai terme előtt berendezett tárlat 2015. június 10-től 2015 június 23-ig látogatható. A kiállításon egyebek mellett épített környezet, agrár- és élelmiszergazdaság, valamint kulturális örökség kategóriákban szereplő megyei értékek mutatkoznak be.
A fellelhető helyi értékek nyilvántartására, annak adatbázisára, kategorizálására, értéktár bizottságok létrehozására, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi törvény alapján kaptak felhatalmazást a települési, valamint a megyei önkormányzatok A hungarikum törvény végrehajtására vonatkozóan 2013. évben született meg az a végrehajtási rendelet, amely szabályozza a javaslattételt, az értéktárak működését, és meghatározza azt a nyolc kategóriát, amelybe a nemzeti értékeket sorolhatja a javaslattevő.
A kategóriák a következők:
-
agrár- és élelmiszergazdaság,
-
egészség és életmód,
-
épített környezet,
-
ipari és műszaki megoldások,
-
kulturális örökség,
-
sport,
-
természeti környezet,
-
turizmus és vendéglátás.
Értékeink számbavétele egy alulról felfelé építkező rendszerben történik. A piramis első lépcsőfoka a települési, tájegységi értéktár, és a megyei értéktár, ezek fölött helyezkedik el a Magyar Értéktár, a piramis csúcsán pedig a hungarikumok állnak. Utóbbiak a Magyar Értéktárban lévő nemzeti értékekből kerülnek ki. A hungarikumok közé történő felvételre javaslatot egyébként a nemzeti értéket nyilvántartó települési vagy megyei értéktár bizottság tehet.
A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2013-ban azzal a céllal hozta létre a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottságot, hogy számba vegye, és összegyűjtse a megyében fellelhető nemzeti értékeket. A bizottság által azonosított nemzeti értékek a jogszabály adta lehetőségeknek megfelelőn szinte minden kategória besorolásának eleget tesznek (jelenleg a sport kategória nem tartalmaz elemet). A bizottság mostanáig mintegy félszáz értéket vett nyilvántartásba, ebből 15 értéket továbbított felvételre a Magyar Értéktárba, ahová a debreceni páros kolbászt (agrár- és élelmiszergazdaság kategóriában), valamint Irinyi János munkásságát és a zajtalan és robbanásmentes gyufát (ipari és műszaki megoldások kategóriában) be is választották.
Az értéktár gyűjteménybe javaslattételt egyébként bárki kezdeményezhet. Települési szinten a polgármesterhez, megyei szinten a megyei közgyűlés elnökéhez címezve. A települési értéktár bizottságok az értéktárba történő felvétel mellett döntenek arról is, hogy javasolják-e a nemzeti értéket a megyei értéktárba történő felvételre. A javaslattételnek tartalmaznia kell többek között a javaslattevő adatait, a javasolt nemzeti érték adatait, a javasolt nemzeti érték fényképes/audiovizuális dokumentumait, a Hungarikum törvény nemzeti érték definíciójának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét. A javaslattételt egy adatlapon kell benyújtani, amely a fent említett végrehajtási rendelet melléklete, de letölthető a megyei önkormányzat honlapjáról, a http://www.hbmo.hu/ertektar ’Javaslattétel’ menüjéből.
Az újonnan létrehozott aloldalon lehetőség van a javaslattétel elektronikus úton történő benyújtására is. Abban az esetben, ha a településen nem működik értéktár bizottság, akkor a település polgármestere a javaslatot továbbítja a megyei közgyűlés elnökének, és a megyei értéktár bizottság dönt a javaslattételről, 90 napon belül.
A Hajdú-Bihar megyében található értékek feltárása, rendszerezése a kiadványok elkészítésével, az értékeket bemutató kiállítással, a szakmai előadásokkal tarkított konferenciával nem fejeződik be. A nemzeti értékek számbavétele egy folyamat, a nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény pedig állandóan gyarapszik.
Hozzászólások