Súlyproblémákkal küzd a magyar egyetemisták 35 százaléka, 14 százalékuk krónikus betegséggel él, és jelentős körükben a szív- és érrendszeri problémák kockázata is – derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) felméréséből.
A szervezet MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében felidézi, hogy nemrég zárult le előadásokból és személyes tanácsadásból álló hároméves programja, az Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak (E3), amellyel az egészséges táplálkozást és életmódot népszerűsítette az egyetemisták körében, és amelyben 5174 hallgató vett részt.
A program keretében végzett állapotfelmérésből kiderült, hogy az egyik legfontosabb mutató, a testtömegindex (BMI) alapján a vizsgált egyetemistáknak mindössze 65 százaléka tartozott a normál tartományba, több mint ezren túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, míg majdnem négyszázan alultápláltnak bizonyultak.
A hasi zsír aránya alapján 243 hallgatónak kell fokozott szív- és érrendszeri kockázattal számolnia. Köztudott, hogy ez a fajta zsír a szív- és érrendszeri megbetegedéseken kívül számos más anyagcserezavar, többek között a cukorbetegség, továbbá a magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszik.
A hasi zsírréteg alakulását előnyösen befolyásolja a rendszeres, napi többszöri étkezés, a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a teljes kiőrlésű gabonafélék beépítése az étrendbe.
A túlzott alkoholfogyasztás viszont elősegíti ezt a fajta zsírképződést, így a szív- és érrendszeri kockázat kialakulását is. Érdekesség, hogy a cukortartalmú ételek fogyasztása és a hasi elhízás fokozott kockázata között ebben a felmérésben nem volt kimutatható összefüggés.
A résztvevő egyetemisták 14 százaléka él együtt valamilyen krónikus betegséggel, ezek közül leggyakrabban a táplálékallergia (169-nél) és a szív- és érrendszeri megbetegedések (83-nál) fordultak elő.
A nemek között lényeges eltérést a magas vérnyomásnál és a táplálékallergiánál lehetett látni. A magas vérnyomás főleg a férfiakra, míg a táplálékallergia inkább a nőkre volt jellemző. A szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségeknél viszont nem volt ilyen különbség.
A hallgatók táplálkozási szokásairól megállapította a felmérés, hogy nem fogyasztanak elég zöldséget és gyümölcsöt, 71 százalékuknál a bevitel az ajánlott napi mennyiség alatt marad. Teljes kiőrlésű gabonát csak 39 százalékuk fogyaszt rendszeresen.
Sokan követnek valamilyen diétát, legnépszerűbb a szénhidrátszegény és a laktóz-, valamint gluténmentes étrend. Az utóbbi divatjellegére utal, hogy a gluténmentes étrendet nemcsak a lisztérzékenységben szenvedők követik, hanem az indokoltnál jóval többen.
A testmozgás szempontjából ennél a korosztálynál még jobb a helyzet, mint a hazai felnőtt lakosság átlagánál, hiszen 45,5 százalékuk rendszeresen, 44,7 százalékuk alkalomszerűen sportol. Ugyanakkor látszik, hogy miután a kötelező testneveléssel járó iskolai éveket maguk mögött hagyják, sokan a rendszeres testmozgásnak is hátat fordítanak – írta közleményében az MDOSZ.
(MTI)
Hozzászólások