– Rák Kálmán emblematikus egyetemi tanár volt, aki meghatározó szerepet játszott az Általános Orvostudományi Kar életében. Ma igazán aktuális az ő életét, teljesítményét felidézni. Amellett, hogy kiemelkedő gyógyító tevékenységet végzett, kitűnő kutató és oktató is volt. Élete maximálisan példázza azt, hogy nem csak ennek a hármas követelményrendszernek lehet igen magas szinten megfelelni, hanem annak is, hogy valaki kiváló ember legyen – hangsúlyozta az Általános Orvostudományi Kar dékánja.
Mátyus László hozzátette, hogy Rák Kálmán életútja üzenet a mának, hiszen ha megfelelő embert találnak egy szervezet élére, akkor az, sok évtizeden keresztül meghatározza a szervezet jövőjét. Az egykori professzor 1974 és 1994 között vezette a II. Belgyógyászati Klinikát.
– A debreceni hematológia Rák Kálmán munkássága során kezdett erősödni, az őt követő Udvardy és Boda professzor pedig folytatta kiemelkedő tevékenységét. Ennek köszönhető, hogy Debrecenben az ország egyik vezető hematológiai központja alakult ki. Én magam is azt gondolom, hogy beteget gyógyítani az tud, aki megfelelő szintű tudományos tevékenységet végez, hiszen az új dolgokat követni kell – emelte ki Illés Árpád a Belgyógyászati Intézet B-épület és a Hematológiai Tanszék vezetője.
Rák Kálmán fő kutatási területe a klinikai és kisérletes hematológia volt, melyet nemzetközileg elismert eredményességgel végzett. Jelentős volt tevékenysége a sarlatánság ellen és a magyar orvosi nyelv tisztaságáért vívott küzdelemben is. Számos magyar és nemzetközi tudományos társaságnak tagja, többnek elnöke is volt, így például a Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaságnak és a Korányi Sándor Társaságnak. Hazai szakmai megbecsülését jelzi számos kitüntetése, köztük a Széchenyi- díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje.
– Rák Kálmán professzor, az orvostudomány doktora, a róla szóló, 2013-ban megjelent könyv előszavának megfogalmazása szerint „nagy formátumú gyógyító”, emellett iskolateremtő és nagy műveltségű egyéniség, a klasszikus és ezért időtlen „Professzor” fogalmának képviselője volt, aki soha nem csupán a betegséget, hanem mindig a beteg embert látta és gyógyította- idézte fel életét és munkásságát Pfliegler György, a DE ÁOK Ritka Betegségek Tanszékének vezetője.
A II. Belklinika egykori igazgatójának domborművét, Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész alkotását Mátyus László és Illés Árpád leplezte le a Belgyógyászati Intézet B-épületének előterében. A megemlékezésen a 2005-ben elhunyt egykori professzor özvegye is részt vett.
Sajtóiroda
Hozzászólások