Az elmúlt időszak eredményeiről, a jövőre vonatkozó elképzelésekről beszélt a hirek.unideb.hu-nak Móré Mariann, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának új dékánja. A kar vezetője a várható fejlesztésekről és az EK képzéseit érintő változásokról is beszámolt.
Móré Mariann korábbi megbízott vezetőt kérte fel Szilvássy Zoltán rektor az Egészségügyi Kar dékáni feladatainak ellátására. Az új vezető célja: folytatni a megkezdett munkát, hogy az eddigi gondolkodásmód szerint kijelölt irányba haladjon tovább a kar.
– Az elkövetkező években az oktatás, a tudomány, a szervezeti felépítés szempontjából egyaránt kihívások elé néz karunk. Az a cél, hogy hazai és nemzetközi környezetbe is beilleszthető képzési paletta álljon rendelkezésre – fogalmazta meg Móré Mariann.
Az Egészségügyi Karon két angol nyelvű képzés érhető el, újdonságként az ápolóképzés alapszakon is indul majd ilyen 2021-ben. Az ezt népszerűsítő beiskolázási kampány a NOK segítségével kezdődhet el hamarosan. Móré Mariann elmondta: a képzés elindításához az egészségtudományi intézetben segítették intenzív angol nyelvű kurzussal a dolgozókat.
– Angol nyelvű képzés nemcsak a karon, hanem a gyakorlati helyeken is zajlik, hiszen gyakorlatorientált képzésekről van szó. Amikor egy ilyen oktatási formáról gondolkodunk, nem lehet csak a karról beszélni, hanem az adott szakmai terület sajátosságait is figyelembe kell venni. Az a cél, hogy a fiatalok tudjanak kommunikálni a gyakorlati helyeken angolul beszélő szakemberekkel, és ehhez a kórházakban, szociális intézményekben is biztosítva legyen az idegen nyelvű kommunikáció lehetősége – tette hozzá.
Móré Mariann szerint a kar egyik legfontosabb célkitűzése, hogy előrébb lépjenek a gerontológia képzésben, ezért folytatódik a mesterszak akkreditációs anyagának elkészítése. A kar vezetője kifejtette: a járványhelyzetben bebizonyosodott, hogy az idősekről való gondoskodás, a rájuk irányuló figyelem a társadalmi felelősségvállalás szempontjából kiemelkedő jelentőségű, ezt szeretnék a képzésben is megjeleníteni.
A július elsejével munkába állt dékán úgy látja, hogy tudományos szempontból is előrébb kell lépni, az EK három folyóiratának magasabb szintű tudományos minősítést kell elérnie, ez ugyanis szoros kapcsolódási pontot jelenthet a szakmai közélettel. Móré Mariann szerint az elkövetkező időszakban intenzívebben jelenítenék meg az Egészségszociológiai Koordinációs Kutatóközpont tevékenységét is a közéletben, az egészségtudomány és a társadalomtudomány esszenciájának számító egészségszociológia ugyanis eddig nem jelent meg kellő hatékonysággal a Debreceni Egyetem tudományos palettáján. Szociális területen két továbbképzést is terveznek elindítani a szakemberek számára.
Mindezek mellett az egyik legkomolyabb feladat a hallgatói létszám csökkenésének kompenzálása, a humánerőforrás fiatalítása lesz.
– Folyamatos béremelések történnek az egészségügyben, így a karrierlehetőség adott, inkább az egyetemi belépéssel vannak nehézségeik a fiataloknak. Olyan feltételekkel szembesülnek, amiket nehezen tudnak teljesíteni. Korábban a társadalomtudományi területen már szerveztünk emelt szintű érettségi felkészítőket, ezt szeretnék kiterjeszteni az egészségtudományra is, így tudásbővítéssel segíthetjük a diákok iskolai tanulmányait. A hozzánk érkező hallgatók elsőgenerációs értelmiségiek lesznek, az ő közegükben egy ilyen támogatás valóban segítség lehet. Bár jelenleg még nem probléma, de gondolnunk kell az oktatói utánpótlásra is. Az oktatógárdánk 25 százaléka 65 év feletti, emiatt el kell kezdeni a tudatos építkezést. A mesterszakos hallgatókat szeretnénk felkészíteni arra, hogy a következő évben doktori iskolába járjanak. Megkezdtük a konzultációt a Phd-hallgatói státuszban lévő kollégákkal és az az előtt állókkal is. Szakmai és szervezeti szempontból is támogatást kaptak az előrelépés érdekében. Három olyan kollégánk van, aki elkezdi a Phd-tanulmányait – emelte ki Móré Mariann.
Az év első hónapjaiban a járványhelyzet adta a legtöbb munkát a karon, a dékán véli, az EK felkészült, és sokat tanult a tapasztalatokból.
– Az előzmények miatt az oktatók számára a távoktatás kevesebb problémát okozott, mint néhány más helyen, mert a rendszert, jóllehet kisebb intenzitással, de már használták a karunkon. A hallgatók viszont nagyon sokszor kérték a személyes oktatást, amit azonban nem lehetett megvalósítani. Ez egy olyan teszt volt, ami alapján biztosan tudjuk, hogy egy második hullám esetén is képesek vagyunk kezelni a helyzetet. Kevés olyan hallgatónk van, aki nehezen alkalmazkodott az e-learning felülethez, az oktatóinknak viszont készülniük kell arra, hogy folyamatosan rendelkezésre kell majd állniuk. Egyelőre kérdéses, hogy a gyakorlatokat hogyan lehet majd teljesíteni. Ezzel kapcsolatban tavasszal voltak csúszások a képzésben, annak ellenére, hogy a partnereink igyekeztek segíteni, és minél hamarabb fogadták a hallgatókat – tájékoztatott Móré Mariann.
A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja hangsúlyozta: a kar sikeres működése azon áll, hogy olyan oktatók, adminisztratív státuszban lévő munkavállalók dolgoznak együtt, akik magukénak érzik az intézményt, és egy olyan fejlődésre képes közösség alakult ki, ami képes tenni a kar stabil működése érdekében. Emellett a dékán szerint arra is törekedni kell, hogy az intézmény előremutató együttműködési viszonyt ápoljon Nyíregyháza önkormányzatával és a megyével is.
Képek forrása: unideb.hu
Sajtóiroda – BZ
Hozzászólások