Magyarországon ma biztonságban élhetnek a zsidó közösség tagjai, ugyanis a kormány világossá tette, hogy az antiszemitizmus minden formájával szemben zéró toleranciát érvényesít – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap a budapesti gettó felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, a Dohány utcai zsinagógában.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb helye a zsidó emberek számára. Nem kell félnie annak, aki kipában sétál az utcán, biztonságban gyakorolhatják a vallásukat, aki pedig ellátogat Budapestre, a zsidó kultúra egyedülálló mindennapjaiba nyerhet betekintést – fogalmazott a politikus a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) eseményén.
Semjén Zsolt felidézte, történelmünk egyik legnagyobb tragédiája az a kegyetlenség, amelynek a budapesti nagy gettó utcái tanúi voltak. A gettó határait 1944 novemberében jelölték ki, és több tízezer embert zsúfoltak össze a területen, akik leírhatatlan körülmények között szenvedtek. Naponta 80-120 ember vesztette életét a gettóban. Európa utolsó, egyik legnagyobb gettójának területén a felszabadításakor csaknem 3 ezer temetetlen holtest hevert, akiket tömegsírokban temettek el. Meggyilkolt honfitársaink történetei örökre velünk maradnak – fogalmazott Semjén Zsolt.
Hangsúlyozta, hogy a 2023. október 7-én, Izraelben történt terrortámadás óta több figyelmet kell fordítani az antiszemitizmus elleni fellépésre. Magyarország viszont abban a szerencsés helyzetben van, hogy a magyar állam több intézkedést meghozott az elmúlt években az antiszemitizmus elleni fellépés érdekében – mutatott rá.
Az alaptörvény a nemzet szerves részének tekinti a zsidóságot, a büntető törvénykönyv büntetni rendeli az önkényuralmi jelképek használatát, a közösség elleni uszítást, erőszakot és a kommunista és nemzetiszocialista bűnök tagadását, illetve a magyar uniós elnökség alatt a zsidó közösséggel folytatott közös munka eredményeként megjelent az antiszemitizmus elleni magyar nemzeti stratégia – sorolta.
Avi Nir-Feldklein, Izrael budapesti nagykövetségének megbízott misszióvezetője emlékeztetett: ugyan 80 évvel ezelőtt megfékezték a náci őrületet, ám az antiszemitizmus újra megjelent mind Európában, mind Észak-Amerikában, és a holokauszt óta a legmagasabb szinten van.
A zsidóságot sokan próbálták elpusztítani a történelem során: a babiloniak és a rómaiak eltűntek, a nácikat legyőzték, a zsidóság viszont négyezer éve kitart – mondta. Ugyan a 2023. október 7-i terrortámadás miatt a zsidóság a holokauszt óta a legborzalmasabb időszakot éli át, azóta legyőzték a Hamászt és a Hezbollahot is, és meggyengült az Irán által Izrael köré font tűzgyűrű.
Mester Tamás, a BZSH elnöke azt mondta: fejet hajtanak mindazok előtt, akik életüket vesztették a vészkorszakban, és tisztelettel adóznak a túlélők előtt, akik tanúságot tettek az emberi bátorság és élni akarás erejéről. A gettó ugyanis nemcsak a fizikai elzárást jelentette, hanem egy olyan helyet, ahol az emberi méltóságot és reményt próbálták megsemmisíteni. A gettóba zárt 70 ezer ember története nemcsak a magyar zsidóság tragédiája, hanem az egész ország közös fájdalma – mondta.
Közlése szerint senki nem gondolhatott arra az elmúlt évtizedekben, hogy nyugat-európai és tengeren túli hittestvéreik egyszer a magyarországi zsidóságot fogják irigyelni, mert hitük megélése mellett békében és biztonságban élhetnek.
A továbbiakban megemlékezett azokról, akik a vészkorszak alatt mentették a zsidó embereket, köztük Salkaházi Sáráról, Sztehlo Gáborról, Raul Wallenbergről, Angelo Rottáról és idősebb Antall Józsefről. Azt sem felejtik, hogy a gettót a Vörös Hadsereg szabadította fel, megmentve emberek tízezreinek életét – mondta Mester Tamás.
(MTI/HP)
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Hozzászólások