A könyvadaptációkról szólva a fantasy felhozatal sajnos igen szegényes manapság, pedig a young adult (ifjúsági regény) fantasy írók gőzerővel gyártják az újabb és újabb sikeres könyvsorozatokat, azonban a Trónok Harca óta valahogyan mégsem akadt olyan fantasy adaptáció, amely sokak szívét megdobogtatta volna. Természetesen a Vaják kellemes próbálkozás a rajongóknak, de a történetvezetés bukfencei majdnem emészthetetlenné teszik az alapművet nem ismerők számára. Lássuk a Netflix egyik legújabb dobása, az Árnyék és csont, hogyan teljesített.
Leigh Bardugo munkásságának adaptálása izgalmas vállalkozás, ugyanis a készítők úgy döntöttek, hogy az úgynevezett Grishaverzum két különböző könyvsorozatát egy duológiát és egy trilógiát is összefésülnek a sorozat forgatókönyvében. Az univerzum egyezik, azonban a Hat varjú kétrészes történet, alapvetően a fantasy és a heist film szerelemgyereke, míg az eredeti Árnyék és csont trilógia, Alina Starkova főszereplésével tipikus kiválasztott narratívával dolgozó ifjúsági fantasy. A történetvezetés problémáját ügyesen megoldva, a varjak egy előzménytörténetet kaptak, ami bizonyos pontokon kapcsolódik Alina sztorijához. A varjak dinamikája sokkalta szórakoztatóbbra sikerült, mint Alina kalandjai, amíg a második megmarad kiszámíthatóbb csavarok és a felnövéstörténet kibontakozásánál, addig az előbbi egy tinédzser Peaky Blinders és Ocean’s Eleven keveréke lett.
Leigh Bardugo különös terepet választott a könyveinek, a cári Oroszország legalábbis nem a legszokásosabb fantasy helyszín, Bardugo elszakadva az álmos amerikai kisvárosok és az urban fantasyk nagyvárosaitól, ígéretes oroszos környezetbe ágyazza a narratíváját, ami bár nem ad hozzá sok pluszt a történethez, üdítően jól működik. A kosztümök és a nem mellesleg magyar helyszínek, gyönyörűek és igazán hangulatosak.
Az alaphelyzet, hogy a Ravka nevű országot egy Árnyékzóna nevű sötét ködfal választja ketté, amin gyakorlatilag lehetetlen az átkelés az ott lakó emberevő szörnyek miatt. A fal által kettévágott ország két oldala háborúban áll egymással, a cár Második hadseregét alkotják a Grishák, akik képességei az elemek, emberi testek irányítására is kiterjedhetnek. A legenda szerint létezik egy Napidéző, aki képes lerombolni az Árnyékzónát, így minden gondtól megszabadítja Ravka népét. Hamar kiderül egy Árnyékzónába tett utazás során, hogy Alina azonos ezzel a legendás, mesébe illő alakkal, ő maga a Napidéző. A sorozat első évadában még csak finom utalások szintjén, de foglalkozik azzal a témával is, hogy milyen problémákkal járhat az, ha valakit még életében szentként tisztelnek, remélem ez a felvetés a későbbiekben hangsúlyosabbá válik majd, hiszen sok potenciál rejlik benne.
Az Árnyék és csont érdekes hibrid, hiszen egyszerre távolodik el az ifjúsági fantasy sztereotípiáitól, az oroszos hangulattal és a kidolgozott világgal, miközben rendkívüli mód közelít is hozzájuk, szinte nincs olyan karakterjegye a műfajnak melyet ne hordozna magán. A kínos szerelmi háromszög, gyökerek nélküli fiatal főszereplő, fájóan egyértelmű politikai és szociális problémák felvetése mind a klasszikus ifjúsági fantasy védjegyei közé tartoznak.
A sorozat nem veszteget sok időt azzal, hogy az alapanyagként szolgáló könyveket nem ismerő olvasót képbe helyezze, így a történet és a 15 féle Grisha elsőre kissé kuszának hathat, azonban, ha nem tiltakozunk és hagyjuk, hogy berántson minket a sorozat világa, egy könnyen darálható, kifejezetten élvezhető kalandot izgulhatunk végig.
Hozzászólások