Talán sokan nem is gondolunk bele abba, hogy egy-egy szépen kivilágított stadion, vagy fényárban úszó adventi vásár, netán egy autópálya fullextrás megvilágítással milyen károkat képes okozni az élővilágban. Az Exeteri Egyetem kutatói egy friss és húsba vágó tanulmánnyal próbálták érzékeltetni, hogy a környezet károsítása nem csupán a károsanyag-kibocsástásnál és az eldobott PET-palackoknál kezdődik. A probléma világos, kérdés, hogy éjjeli környezetünk is az marad-e?
A mesterséges fényt a környezetszennyezés többi formáihoz kellene sorolni, mert már szisztematikus károkat okoz a természetben – erre figyelmeztettek tanulmányukban brit kutatók az MTI közlése szerint. A problémáról való diskurzus nem új keletű, azonban a fényár minden figyelmeztetés ellenére sem csökkent, sőt! Évente 2 %-kal nő.
A fényszennyezésről és hatásairól írt tanulmány a Nature Ecology and Evolution folyóiratban jelent meg, részletezi, hogy a fényszennyezés az állatvilág különböző fajainak széles skáláját érinti, kifejezetten negatívan. A sötétséget elűző mesterséges fény befolyásolja a hormonszintet, a szaporodási ciklust, az állatok aktivitását és a ragadozókkal szembeni sebezhetőséget egyaránt. Ha a cikknek ezen a pontján csak legyintünk, azt állítva, hogy “minket ez nem érint”, akkor van egy rossz hírem: a mi hormonszintünk is megbolondulhat, ha éjjel is bekúszik a fény az életünkbe.
A kutatásban résztvevő szakemberek csaknem 126 korábbi tanulmány elemzésével vizsgálták a fényszennyezés élővilágra gyakorolt hatását. Kiderült, hogy az egyre több és erősebb fény hatással van, a
- a rovarok végezte beporzásra (csökkenő tendenciát mutatott)
- a fák idő előtti rügyezésére
- a madarak repülésére
- a mesterséges fényt napfénynek tekintő és így eltévedő emlősökre
A legtöbb állatnál (és bizony nálunk, embereknél is) a növekedésért felelős hormon, azaz a melatonin termelés zavara az, ami hosszútávon képes károkat okozni. A melatonin akkor kezd el termelődni, amikor sötétedik. Ez a hormon felelős a stresszcsökkentésért, a csontok növekedéséért és az egészséges emésztésért. Az immunrendszerünk egyik fontos alapköve, sőt, még a testhőmérsékletet is képes szabályozni. Termelődése a cirkadián-ritmusunk (vagy más néven bioritumus) mozgatórugója.
Az emberek esetében, ha a melatonin termelés zavart szenved, annak hosszú távon cukorbetegség, elhízás, depresszió, vagy épp daganatos betegségek lehetnek a következményei. A tanulmány kitért arra is, hogy mint az élet minden terén, úgy itt is akadnak kivételek. Bizonyos fajoknak hasznára válik az éjszakai fény: egyes növények gyorsabban nőnek, néhány denevérfélének pedig kifejezetten kedvez ez az állapot. A fényszennyezésnek azonban mindent összevetve károsító a hatása, hiszen a pozitív változással számoló fajok létszáma borzasztóan kicsi.
A tanulmány vezetője, Kevin Gaston kiemelte, hogy a fényszennyezés globális hatással bír:
a mikrobáktól a gerinctelenekig az állatokon és a növényeken is észrevehető a hatása, ezért úgy kell gondolnunk a világításra, mint az egyéb nagy rendszerszintű fenyegetésre, például a klímaváltozásra.
hangsúlyozta.
A fényszennyezés létező probléma, amit például a karbonsemlegességgel ellentétben viszonylag könnyen lehetne orvosolni: ha a kormányok szabályoznák a lámpák számát, a használatban lévők fényerejét, akkor azzal nem csak a természet lélegezhetne fel, de az adott ország költségvetése is. Ha ez ilyen egyszerű, akkor mi áll a megvalósítás útjába? Nem elég a 24 óra a tevékenységeinkre, nyújtani akarjuk a nappalt, hogy több minden férjen bele? Vagy félünk a sötétben? Uralni akarjuk?
Bármi is a probléma globális mozgatórugója, lassan el kell gondolkodni a lekapcsolásán, hogy sem az állatok, se mi ne lássuk kárát a fényforradalomnak.
Hozzászólások