"Alternatíva nélküli vesztesnek" nevezte Angela Merkel kancellárt a vasárnapi német tartományi választások eredményeit értékelve Kiss J. László Németország-szakértő. A választásokon a menekültkérdés mindent felülírt – mutatott rá az MTI-nek nyilatkozva a Corvinus Egyetem tanára, aki szerint a szavazás igazi nyertese a politikai elit ellen fellépő és a merkeli menekültpolitikát elutasító Alternatíva Németországnak (AfD) nevű politikai erő.
Kiss J. László úgy vélekedett: nem kérdéses, hogy a kancellár pártjának, a német Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) a baden-württembergi, a rajna-pfalzi és a szász-anhalti választásokon elszenvedett veszteségei nem maradnak következmények nélkül Merkel politikai jövőjére, ám rövid távon a kancellár "alternatíva nélküli vesztes". A CDU-ban Merkelnek rövid távon nincs személyi alternatívája. A párt jelentős része eddig mögötte állt. Inkább az a kérdés, vajon 2017 őszén, az országos választásokon is ő lesz-e a CDU kancellárjelöltje. Előre hozott választások kiírása nem reális lehetőség, mivel ez a jelek szerint inkább az AfD-nek lenne előnyös.
A szakértő szerint a vasárnapi választások jelentősége messze túlmutat a tartományok határain. A német belpolitika Németország európai integrációban elfoglalt központi szerepe miatt mindig "egy darab" Európa-politika is, és ez a menekültválság idején sincs másképp. A mostani választásokon a menekültkérdés mindent felülírt, és súlyában csaknem egy "kis Bundestag-választásnak" minősült. Az eredmények rávilágítottak a nagykoalíciót alkotó két párt, mindenekelőtt a szociáldemokrata párt integrációs erejének drámai csökkenésére. Rajna-Pfalzban ugyan az SPD – ha kis többséggel is – 25 év után újabb öt évre hatalomba marad, ám Szász-Anhaltban és Baden-Württembergben támogatottsága csaknem megfeleződött és így néppárti jellegét is elvesztette.
Ezzel a fejlődéssel a bonni, majd a berlini köztársaság politikai rendszere egy fontos határhoz érkezett, mivel annak stabilitása és működőképessége az eddigi hagyományos formában nem tartható fenn. Az AfD az elért kétszámjegyű – Szász-Anhaltban húsz százalék feletti – választási eredményével meghódította a három tartományi parlamentet és ezzel új többségi viszonyokat és koalíciós feltételeket hozott létre. Ebben az új helyzetben és a 2017. évi parlamenti választások perspektívájában a nagykoalíciók eddig bevált módszere éppen annyira kevéssé alkalmazható a politikai többségalkotásban, mint a hagyományos kétpólusú szociáldemokrata-zöld vagy a kereszténydemokrata-liberális koalíciók gyakorlata.
A tartományi választások igazi nyertese a politikaielit-ellenes és a merkeli menekültpolitikát elutasító AfD, amely teljesítményével immár az ország 16 tartományának felében képviselteti magát. Megjelenése nem csupán az euró- és menekültválság merkeli politikáját, hanem a "nagy pártok", az establishment demokrácia-gyakorlását is megkérdőjelezi – vélekedett Kiss J. László.
Az AfD – mint a szakértő rámutatott – magát sem jobboldali, sem baloldali pártnak nem tekinti. A német alkotmányvédő hivatal ugyanakkor nem minősítette szélsőségesnek, mivel elképzelései a politikai pluralizmuson belül helyezhetőek el. A párt nagy része a hagyományos pártok – a politikai közép – különböző szegmeinseiből átvándorolt választókból növekedett meg. A hagyományos értelemben vett szélsőséges csoportok a párt választóinak csupán kisebbségét alkotják. Az AfD nyugati térnyerése mögött egy sajátosan polgári nemzeti-konzervatív, míg keleten egy erőteljesebb populista-népi arculat és radikalizmus rejlik, amely a nemzeti/regionális identitás és patriotizmus fontosságát hangsúlyozza, elveti, hogy az iszlám a német identitás része, a multikulturalizmusban a demokrácia fenyegetését látja, továbbá erőteljesen kiemeli a közvetlen demokrácia eszközeinek, így a népszavazás svájcí típusú intézményének az alkalmazását. Programpontjai között ott találhatók egyik alapítója, a pártból időközben kivált gazdasági-liberális szárny vezetője, Bernd Lucke eurokritikus elképzelései is, a többi között az euróövezet rendezett feloszlatása.
A szakértő nem számít különösebb fordulatra a merkeli menekültpolitikában. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a kancellár "a magyarországi humanitárius katasztrófa elkerülésére" hivatkozó, 2015. szeptember 4-5-i döntését és ezzel a nyitott határok politikáját mindmáig helyesnek tartja, jóllehet az európai és német jog felfüggesztése egy állandósult jogsértés állapotához, illetve ezáltal a testvérpárttal, a CSU-val való viszony megromlásához vezetett. A merkeli politika számos elemének változatlan hangsúlyozása mellett annak kiigazítása is folyamatban van. Erről tanúskodik az első és annak szigorításán alapuló második menekültpolitikai csomag, amely a "hogyan legyünk mind kevésbé attraktívak versenyében" a menekülteket érintő szociális juttatásokat korlátozza, és gyorsítani kívánja a menedékjogban nem részesülő menekültek kiutasítását. Merkel kampányútja során a legtöbb tapsot akkor kapta, amikor arról beszélt, hogy a menekülteknek a német törvényekhez és szokásokhoz kell tartaniuk magukat.
Kiss J. László emlékeztetett arra is, hogy a kancellár a menekültválság "összeurópai" megoldását alapvetően egyfelől Törökországra bízza, amely az "uniós mérce" szerint is autokrata irányban fejlődött és a kurdok elleni háborújával maga is egy menekültáradat élesztője. Másfelől a merkeli terv az államiságában korlátozott Görögországra támaszkodik, amely egyszerre kettős humanitárius válsággal néz szembe: az euróválság korlátozó gazdasági és szociálpolitikai következményeivel és a balkáni menekültút lezáródása miatt a visszatorlódó menekültek problémájával. Németország az "összeurópai" megoldásra tett erőfeszítéseiben elszigetelődött, s ha egy megállapodást sikerül is tető alá hozni, több mint kétséges, hogy ennek megvalósítása gyors eredménnyel jár.
(MTI)
Hozzászólások