Tagjai sorába választotta Szalay Sándor debreceni születésű Széchenyi-díjas fizikust a National Academy of Sciences (NAS), az Egyesült Államok legnagyobb tekintélyű tudományos társasága.
Az 1863-ban alapított NAS legutóbbi közgyűlésén 120 új tagot választott, köztük van Szalay Sándor Széchenyi-díjas fizikus, az MTA levelező tagja – közölte a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztálya hétfőn az MTI-vel.
Mint írták, a 74 éves Szalay Sándor a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem (JHU) Bloomberg Distinguished professzora, aki tanára egyszerre az egyetem Fizika és Csillagászati Tanszékének, illetve Számítógép-tudományi Tanszékének. A JHU 2008-ban az ő kezdeményezésére hozta létre az Adatintenzív Mérnöki és Természettudományi Intézetét (Institute of Data Intensive Engineering and Science, IDIES), amelynek jelenleg is igazgatója.
A 2015-ben Maryland állam 30 millió dolláros támogatásával továbbfejlesztett intézetben ma a genetikától a kozmológiáig, az anyagtudománytól a városfejlesztésig folynak multidiszciplináris kutatások.
Szalay Sándor fizikusi pályája a neutrínók asztrofizikájától a galaxisok nagy léptékű szerkezetét felmérő SDSS projektig ívelt. Utóbbi során munkatársaival megalkotta az egyik legnagyobb galaxistérképező csillagászati projekt adattároló és -feldolgozó szoftverrendszerét.
A projekt tudományos anyaga jelenleg 70 TB méretű adatbázist alkot, amely kutathatóságának biztosítására az adattárolás és adatelérés korábban ismeretlen új technológiáját alkották meg. Erre az adattömegre, amely korlátozástól mentesen áll bármely kutató rendelkezésére, a globális kutatói közösség több mint 10 000 tudományos közleményt épített, az ezekre való teljes hivatkozások száma 500 000 felett van.
Az itt szerzett tapasztalatból nőtt ki az az adattárolási és feldolgozási stratégia, amelynek általános alkalmazhatóságát azóta az áramlási turbulencia vizsgálatában, a daganatok sugárterápiás kezelésében, a környezettudományi komplex (biológiai, fizikai, geológiai adatokat integráló) érzékelésben és nagy teljesítményfluxusú genomikai vizsgálatokban Szalay professzor személyes részvételével végig vitt adatbázis-építő projektek bizonyították – írták.
Korai, alapvetően Magyarországon elért asztrofizikai eredményeit elismerve választották 1990-ben az MTA levelező tagjává, és nyerte el 1991-ben a Széchenyi-díjat. Amikor 1996-ban megnövekedett amerikai kutatási elkötelezettségei miatt fel kellett adnia egyetemi tanári kinevezését az ELTE Atomfizikai Tanszékén, az egyetem tiszteletbeli doktorává és professzorává avatta.
Szalay Sándor zenészként, az 1974-ben Debrecenben alakult Panta Rhei gitárosaként is ismert. Az együttes a progresszív rock és az elektronikus zene magyarországi történetének egyik úttörője volt, saját kompozíciók mellett Bartók-műveket, valamint Grieg Peer Gynt szvitjét is feldolgozták. A nyolcvanas években két LP-jük jelent meg, majd a Panta Rhei 2017-ben 35 év után tért vissza színpadra, és tavaly is fellépett Budapesten. Az együttesben testvére, Szalay András a basszusgitáros, ő hangszerfejlesztőként tevékenykedik.
„A Panta Rheiben összekapcsoltuk a fizikát az általunk hitt esztétikai környezettel, és ezt lefordítottuk zenére. Már a kezdetektől magunk építettük hangszereinket, szintetizátort használtunk. Számunkra reveláció volt az Emerson, Lake & Palmer első, 1971-ben megjelent lemeze, amely Bartók Allegro Barbarójának feldolgozásával indul” – mondta Szalay Sándor gitáros korábban az MTI-nek.
Forrás: MTI
Hozzászólások