Az orosz-ukrán háború a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb kockázatot jelent az inflációs kilátásokra, ezért a monetáris tanács az alapkamat-emelési ciklus határozott lépéssel történő folytatását tartják szükségesnek.
A Magyar Nemzeti Bank testülete 100 bázisponttal, 5,4 százalékra emelte az alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is: így az egynapos jegybanki betét kamata 5,4 százalékra, az egynapos és egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 8,4 százalékra nőtt. Az indoklásban megerősítették, hogy a kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
A tanács közölte azt is, hogy hosszabb ideig indokolt a szigorúbb monetáris kondíciók fenntartása.
Az MTI-hez eljuttatott közleményben aláhúzták, szükség esetén az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni a pénzügyi piacok stabilitásának biztosítása érdekében. Emlékeztettek arra, hogy a monetáris tanács továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja.
Az egyhetes betéti eszköz kamatát a nemzeti bank változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg. A múlt heti tenderén 6,15 százalékon tartotta az egyhetes betéti kamatszintet a jegybank.
Az idei évi inflációs pálya leginkább a háború és a szankciók nyersanyagpiaci hatásaitól, valamint a rendkívüli helyzetre adott kormányzati válaszlépésektől függ. Az év második negyedévében az erőteljes negatív kínálati hatások várhatóan tovább emelik majd az inflációt.
A nemzeti bank úgy számol, hogy a háború és a szankciók elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése és a jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt.
Hozzászólások