127 évvel ezelőtt ezen a napon született Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar orvos és biokémikus, akinek leghíresebb felfedezése az aszkorbinsav, azaz hétköznapi nevén C-vitamin izolálása volt. Bátran kijelenthetjük, hogy munkásságára minden honfitársa büszke, hisz elérhető fegyvert adott a kezünkbe az immunerősítésben és a fertőzésekkel vívott harcunkban. A legismertebb vitaminnak ma, felfedezője születésnapján van a világnapja is!
A barnuló alma és a hexuronsav
Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten, híres orvosdinasztia leszármazottjaként. Az orvosi diploma megszerzése után Pozsonyban, Berlinben és Prágában is tanult gyógyszertant, biológiát és bakteriológiát. A mellékvese működését kutatta, az Addison-kóros betegek vizsgálatakor feltűnt neki, hogy a páciensek bőre a meghámozott, barnuló almáéhoz hasonlóan elszíneződik, ami mellékvese problémára utal. Ezirányú vizsgálódása során fedezett fel egy addig ismeretlennek számító anyagot, amit hexuronsavnak (C6H8O6) keresztelt el. Kísérleteire alapozva úgy látta, hogy ez az anyag átmenetileg javít a mellékvese működésén. Noha a Cambridge-i Egyetemen ösztöndíjjal végezhetett kutatómunkát a témában, alaposabban már itthon, a Szegedi Tudományegyetemen ismerte meg felfedezésének tárgyát, mikor olyan forrást keresett, amiből nagy mennyiségben lehet kivonni a hexuronsavat.
C, mint paprika!
Miután az emberi szervezet nem tudja előállítani a vegyületet, Szent-Györgyinek máshonnan kellett megszereznie, hogy vizsgálhassa a hatásait. Több próbálkozáson túl volt már, egyes források szerint a káposztán és a narancson át mindenből igyekezett megfelelő dózisú hexuronsavat kinyerni, de végül a szegedi paprika lett a befutó: 10 liter présnedvből több, mint 6 gramm savat nyert ki. Mivel már volt egy biztos hexuronsav forrása, belevághatott az állatkísérletekbe, melyek során kiderült, hogy ez a vegyület kiváló orvosság skorbut ellen, ennek okán változtatta meg az anyag nevét aszkorbinsavra. 1937-ben ítélték Szent-Györgyi Albertnek az élettani-orvosi Nobel-díjat felfedezéséért. Ő az egyetlen magyar díjazott, aki a hazánkban folytatott kutatási eredményével vívta ki a legrangosabb tudományos elismerést.
Csodaszer a fertőzések ellen? A C-vitamin ezer arca
2014. szeptember 16. óta tartják ezt a napot a C-vitamin világnapjaként számon, egyes források viszont április 4-re datálják a felfedezéssel kapcsolatos megemlékezést. Bármikor is ünnepeljük eme sokoldalú immunerősítőt, egy biztos: a C-vitamint az év minden napján érdemes fogyasztani, lehetőleg természetes formában. Az emberi szervezet nem képes előállítani az aszkorbinsavat, táplálékkal, vagy étrendkiegészítőkkel kell bevinnünk. Ha ez nem történik meg, hiánytünetek lépnek fel, úgy, mint ínyvérzés és sorvadás, a sebek lassú gyógyulása, fellángoló gyulladások a szervezetben vagy a betegségekkel szembeni fogékonyság. A lista pedig korántsem teljes! Már ez a pár szimptóma is elegendő érv arra, hogy odafigyeljünk a napi C-vitamin bevitelre (a napi minimális C-vitamin szükséglet, körülbelül 80 mg). A tudomány lázasan igyekszik feltárni az aszkorbinsav esetleges rejtett hatásait is, például a daganatokkal szembeni szerepét. Számos kutatás született már a rákos sejtekre gyakorolt jó és rossz hatásáról egyaránt, azonban máig nincs egyértelmű vélemény arra vonatkozóan, hogy segít-e felvenni a harcot a betegséggel, vagy gátolja a sikert.
Egy biztos: a C-vitamin hasznos, ha immunerősítésről van szó, de körültekintéssel kell fogyasztani. Nem mindegy, milyet választunk, mennyit fogyasztunk és a napi bevett dózisunk mellett mennyit iszunk, ugyanis napi 1000 mg fölött, már komoly folyadékbevitellel kell megtámogatni szervezetünket, hogy a C-vitaminnak csak a pozitív, és ne a negatív hatásait tapasztaljuk meg. Vízben oldódó vitaminról lévén szó, a fölösleges mennyiség kiürül a vizelettel. Ha azonban túl nagy a dózis, az elfogyasztott folyadék pedig túl kevés ahhoz, hogy kimossa a fel nem használt aszkorbinsavat a vesénkből, könnyen vesekő képződhet.
A nagy gyümölcs és zöldség teszt: mit fogyasszunk, ha megfáztunk?
Ha vitaminbombáról beszélünk, valamiért a citromra asszociálunk rögtön, mint az aszkorbinsav legfőbb forrása. Pedig az anyáink által megfázáskor preferált, facsart, vagy flakonos formában fogyasztott citromlé – dobpergés- csupán az erős középmezőnyben kullog. Hazánkban a homoktövis tartalmazza a legtöbb aszkorbinsavat, 100 gramm esetében csaknem 700 mg mennyiséget. Szintén jó c-vitamin forrás még a csipkebogyó és az eper, a zöldségek közül pedig előkelő helyen végzett a petrezselyem (130mg/100 g) a brokkoli és a paprika is! Szóval ne feledjük: itt az ősz, szüksége van a szervezetünknek egy kis támogatásra, hogy minél ellenállóbbak lehessünk ebben a bizonytalan, vírusos, megfázásos időszakban! A védekezéshez szükséges fegyver pedig egy egyszerű paprikában is fellelhető! Egészségünkre!
Hozzászólások