Az emberi szeretetnyelv szerves része az ölelés, a puszi és a simogatás. Ezt a fajta kommunikációs viselkedésformát viszont már nem csak embertársainkkal, hanem a háziállatainkkal kapcsolatban is használjuk. De vajon a kiskedvencek is hasonlóan kódolják-e a szeretetnyelvünket, és egészségügyi szempontból kifogásolható-e például a „kutyapuszi”?
A kutyák és az emberek más módon kommunikálnak. Azonban a puszi, csók nem csak az ember saját viselkedésformája, az állatvilágban is jelen van a táplálás, kicsinyekkel való törődés, udvarlás részeként. Amikor a kutyák megnyalják egymás, vagy gazdájuk arcát, azt alapvetően ösztönösen teszik: – Ez a farkas ősökhöz vezethető vissza. A kölykök azért nyalogatják a szülők száját, hogy azok visszaöklendezzék a számukra vadászott és a gyomrukban hazavitt ételt, valamint ebből adódóan a behódolás részeként is szolgál felnőtt kutyák esetében. – mondja dr. Bodó Zsuzsanna, a debreceni Főnix Állatorvosi Rendelő orvosa.
Mindezen túl a figyelem felkeltésére, a bizalom jeleként vagy épp a stressz enyhítésére (ezzel nyugtatják a másikat) is használják, de természetesen a nyalogatás az ápolás, tisztálkodás része is esetükben.
Az állatbarátok között sincs egyetértés abban a kérdésben, hogy a kedvenceknek adott és a tőlük kapott „puszi” egészségügyi szempontból kifogásolható-e. Dr. Bodó Zsuzsanna állatorvos elmondta, a kutya illetve a macska szájhigiéniája sem hasonlítható az emberéhez, teljesen másfajta baktériumok találhatóak a szájüregükben, emiatt nem túl higiénikus, ha megnyalják az arcunkat. Ugyanakkor, ha a kedvencek megfelelően gondozva és negyedévente féregtelenítve vannak, az állatorvos szerint nagyon kevés eséllyel kaphatunk el bármilyen betegséget tőlük.
– A rendelőben is előfordul olykor, hogy egy kutyus megnyalja az arcunkat, és nem ijedünk meg tőle. Nyilván a gyermekek, a várandós nők, és a krónikus betegséggel rendelkezők, illetve az idősek fokozottabbak ki vannak téve az ilyenfajta fertőzési forrásoknak (vírusok, baktériumok, gombák, férgek), ezért ők mindig legyenek óvatosabbak! – teszi hozzá Bodó Zsuzsanna. – Macskák esetében legtöbbször a toxoplazmózis miatt merül fel aggodalom. Ez különösen a kismamák magzatára lehet veszélyes, emiatt tanácsos a háziorvossal egyeztetni a terhesség alatti macskatartásról, és érdemes a célzott szűrővizsgálatokat is elvégezni.
A kutyák macskák mellett/helyett sok gyermek tart hüllőket: teknősöket, leguánt, kaméleont, melyek esetében a szalmonellafertőzés okozhat problémát, míg a madaraknál (papagáj, kanári) a chlamydia a jellemző veszélyforrás. Bodó Zsuzsanna hangsúlyozza: a kulcsszó minden esetben a higiénia. Ha ennek feltételeit betartjuk akkor nem lesz baj, és még az sem okozhat gondot, ha a kutyus megnyalja az arcunkat. – Kevés olyan esetről tudni, ahol ez bármiféle betegséget okozott volna, de abban az esetben is kezelhető tünetekről van szó – tette hozzá az állatorvos.
Bár nincs jelentős egészségügyi kockázata a „kutyapuszinak”, természetesen ez egészség mellett ez ugyanannyira ízlés kérdése is. Vannak gazdik, akik szeretik ugyan a kutyájukat, ám azt nem kedvelik, ha az arcukba vagy a gyerekük arcába nyal, és ebben sincsen semmi kivetnivaló.
Ha az ember kellőképpen elmerül a témában fellelhető olvasmányok sokaságában, olyan teóriával is találkozik, amely szerint a kutyák nyála nem hogy veszélytelen, antibakteriális tulajdonsága révén egyenesen gyógyító hatású. Az állatorvos ezt a szóbeszédet gyorsan tisztázta: – Ez a gondolatmenet egyértelműen téves. A köztudatban ez nyilván onnan ered, hogy a kutyák a saját testükön lévő sérüléseket maguknak tisztogatják. Ez is ösztönös, ám ettől még a legjobb eljárás az, ha egy-egy sérülés, műtét után védőgallért visel az állat, mert így lehet sterilen tartani a sebet.
Mindezeken felül annyi bizonyos, ha fizikai sebeinket nem is, lelki sebeinket igen is képesek gyógyítani a szeretett szőrös családtagok.
Hozzászólások