Lavrov szerint az ukrajnai helyzetet azért nem lehetett békés úton megoldani, mert erre a Nyugat nem volt hajlandó.
Az orosz RBK tévécsatornának adott ma interjút Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a béketárgyalásokkal kapcsolatban azt hangsúlyozta: Oroszország a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel. Közölte azt is, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem terjesztett elő új elképzeléseket kettőjük múlt csütörtöki, antalyai tárgyalásán.
A tárcavezető azt sürgette, hogy az orosz és ukrán tárgyaló félnek adják meg a lehetőséget arra, hogy nyugodt légkörben, a „hisztéria fokozása nélkül” dolgozzon. Azt mondta, hogy vannak olyan megfogalmazások, amelyekben a felek közel állnak a megegyezéshez, és kifejezte reményét, hogy sikerül megállapodni Ukrajna semleges státusáról.
Kifejtette, hogy Moszkva kész a megegyezésre arról, hogy milyen fegyverek lehetnek Ukrajna területén, ugyanakkor leszögezte azt is, hogy ezek nem jelenthetnek veszélyt Oroszország biztonságára. Hozzátette, hogy ezt a kérdést az ukrán NATO-tagságtól függetlenül kell kezelni, mert az Egyesült Államok vagy mások kétoldalú alapon akkor is szállíthatnak csapásmérő eszközöket Kijevnek, ha az ország nem lép be a katonai tömbbe.
Lavrov szerint az ukrajnai helyzetet azért nem lehetett békés úton megoldani, mert erre a Nyugat nem volt hajlandó. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a NATO reagálása Volodimir Zelenszkij beavatkozási felhívásaira „lehűtötte” az ukrán elnök „felhevültségét”.
Az Európai Unió hallgatásba burkolódzott, miután az ukrán hadsereg kazettás robbanótöltetű Tocska-U rakétával célozta meg Donyeck központját, 21 ember halálát és még több sebesülését okozva. – kifogásolta a miniszter.
A külügyi tárca vezetője egyébként az RBK-interjúban kifejezte reményét, hogy Olaf Scholz német kancellár a tapasztalatszerzéssel eljut majd ahhoz a felismeréshez, hogy saját érdekeit kell megvédenie, nem pedig tengerentúli partnerére támaszkodnia, aki mindent eldönt helyette, mint történt ez például az Északi Áramlat-2 gázvezeték felfüggesztésének kérdésében. Egyértelműnek mondta, hogy a németországi jelentős amerikai jelenlét „befolyásolja a döntéshozatal függetlenségét”. Úgy vélekedett, hogy eltűnt a német „emlékezetpolitika”, amely pedig szerinte „mindig is szentnek számított, és azt jelentette, hogy a német nép soha nem fogja elfelejteni a szenvedést, amelyet a második világháborúban okozott, különösen a Szovjetunió népeinek”.
Mint elmondta, Oroszország már rég eldöntötte, hogy kilép az Európa Tanácsból. Ennek oka nem az volt, hogy hol felfüggesztették, hol visszaadták Moszkva jogait, hanem az, hogy a szervezet „teljesen degradálódott”. Kifogásolta, hogy az együttműködés és a konszenzus helyébe az ET-ben, csakúgy, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) „oroszgyűlölő” retorika, valamint a NATO- és EU-országok egyoldalú érdekérvényesítése lépett.
Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: MTI
Hozzászólások