Született: Glatter Miklós, 1909. május 5. Budapest. Elhunyt: Radnóti Miklós, 1944. november 9. Az élete úgy indult, hogy a puszta születése két ember életébe került, majd értelmetlen halált halt a XX. század legnagyobb történelmi és társadalmi katasztrófájában. Közben pedig végig küzdött és élni akart. Gondolt ránk is, utána valókra is, mert élete során 35 évig nevelte magában az irodalom keserédes gyümölcsét, melyet igazán csak halála után zamatozhat a világ.
„Mellézuhantam, átfordult a teste
részlet Radnóti Miklós: Razglednicák művéből (Szentkirályszabadja, 1944. október 31.)
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –
súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. –
Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.„
Gyarmati Fanni Mikje (így becézte kedvesét) sokak számára csupán a Nem tudhatom… című vers megalkotója, egy tétel magyar érettségin vagy egy semmitmondó figura, aki a többi költőhöz hasonlóan formabontó gondolatairól írt kacifántos metaforákba burkolózva. Radnóti esetében másról van szó: ha az irodalom órán tanult önéletrajzát más szemmel vizsgáljuk és a sorok mögé látunk, elénk tárulnak zsenialitásának katalizátorai. Hiába szeretik az oktatásban istenként magasztalni egy-egy korszakalkotó költőnket, az igazság az, hogy valójában ők is emberek voltak, akik mélységeiket és magasságaikat költeményeiken keresztül dolgozták fel. Nem volt ez máshogy Radnóti Miklósnál sem, akinek élete nem csupán annyiból állt, mint amennyit az irodalom tankönyvek elárulnak.
Íme 5 érdekesség Radnóti Miklósról – halálának évfordulója kapcsán.
- Születését sem édesanyja, sem ikertestvére nem élte túl és sokáig nem is tudta, hogy édesapja későbbi felesége nem a vér szerinti anyja. A költő élete végéig magában hordozta a traumát, így írt a Huszonnyolc év című versében:
„Erőszakos, rút kisded voltam én,
ikret szülő anyácska, – gyilkosod!
öcsémet halva szülted-é,
vagy élt öt percet, nem tudom,
de ott a vér és jajgatás között
úgy emeltek föl a fény felé,
akár egy győztes, kis vadállatot,
ki megmutatta már, hogy mennyit ér:
mögötte két halott.”– részlet Radnóti Miklós Huszonnyolc év című verséből.
- 2. Glatter Miklósként látta meg a napvilágot, általunk ismert nevét ő maga választotta később. A Radnóti nevet nagyapja és apja szülőfaluja, Nemesradnót előtti tisztelgése jeléül választotta. A hatóságok nem ismerték el ezt a nevet, így Radnóczi vezetéknévvel élte az életét. Fifi (Gyarmati Fanni) 1945 februárjában még a névváltoztatása ügyében is közbenjárt, hogy mire Radnóti hazaér, már az új nevét tudja használni. Közel nyolcvan év távlatából már tudjuk a szomorú igazságot: nem ért haza, 1944. november elején megölték.
Budapest, 1934. június 4. Kedves Glatter úr! Van szerencsém értesíteni, hogy a Belügyminiszter az ön nevének Radnóczi névre történt magyarosítását engedélyezte. Nem vigasztalásképpen mondom, de sokkal különb, mint a Radnóti. Sok sikert kívánok a vizsgájához. Maradok szíves üdvözlettel: dr. Szigeti László ügyvéd (Forrás: hu.wikipedia.org)
- 3. Mik és Fifi már tinédzser korukban ismerték egymást. Gyarmati Fanni és a költő egyazon tanár-házaspárhoz jártak matematika különórára 14 évesen. Így találkoztak először, amiből évekkel később olyan szerelem lett, amiről számtalan vers zeng ódákat.
Radnóti Miklós: Bájoló Rebbenő szemmel ülök a fényben, rózsafa ugrik át a sövényen, ugrik a fény is, gyűlik a felleg, surran a villám, s már feleselget fenn a magasban dörgedelem vad dörgedelemmel, kékje lehervad lenn a tavaknak, s tükre megárad, jöjj be a házba, vesd le ruhádat, már esik is kint, vesd le az inged, mossa az eső össze szívünket. 1942. február 1.
- 4. Nem csak Fannit szerette Radnóti. A házasságuk ugyan boldog volt, de hat év után a költő beleszeretett egy Fanni által személyesen is ismert nőbe: a festőművész Beck Juditba. Fifi tudott a viszonyról és rengeteget szenvedett miatta, azonban úgy gondolta, hogy minden költőnek kell egy múzsa, így csendben kivárta amíg elmúlt a lángolás. Egy évig tartott a szerelem a költő és a festőművész között, és ennek az időszaknak maradandó nyoma is van: nyílt titok, hogy Radnóti Harmadik eclogáját Judit ihlette.
„Pásztori Múzsa, segíts! Most róla rikoltnak a hajnal
részlet, Radnóti Miklós: Harmadik Ecloga
kürtjei mind! párás teli hangon zengik alakját,
hogy süt a teste, szemén hogy villan a nyurga mosolygás,
ajkán táncos, okos léptekkel hogy jön a sóhaj,
hogy mozdul, hogy ölel, hogy nézi a holdat az égen!”
- 5. A Bori Notesz: amelyből előkerültek a költő által az utókornak meghagyott gyönyörű posztumuszként megjelent versek. Ha az előbbi tényeket nem is, azt biztosan tudjuk, hogy munkatáborban, golyó általi halállal, 1944. november 9-én hunyt el a magyar irodalom ikonikus alakja. Két évvel később az abdai tömegsír exhumálásnál 22 kihantolt férfitest között találták meg Radnóti Miklós holttestét, a viharkabátja zsebe pedig egy ceruzával teleírt noteszt rejtett. A füzet a Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, Gyökér, À la recherche…, Nyolcadik ecloga, Razglednica, Erőltetett menet, Razglednica (2), Razglednica (3), Razglednica (4) műveket tartalmazta. A notesz első oldalán, öt nyelven a következő sorok voltak olvashatóak:
„Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére, Budapest VII., Horánszky u. 1.„
