A probléma, aminek néhány mondatot szentelek, teljesen jelentéktelen. Több fontosabbnak tűnő téma is kavargott ma a fejemben, de hazafelé olyan megalázó helyzetbe kerültem, hogy az mindent felülírt. Történt ugyanis, hogy a debreceni volt Tanítóképző környékén harmadmagammal olyan adag sárlével borított be bennünket két, a zöldhöz igyekvő titán, hogy csak fejcsóválva ropogtattuk a homokot a fogaink között.
A probléma tehát nyilvánvalóan teljesen jelentéktelen, felháborodásom alaptalan: joggal mondhatja ezt a két autó sofőrjével együtt mindenki, akit nem csaptak ma össze nyakig.
Sőt! A probléma olyannyira semmis, hogy a minap azt reagálta az egyik debreceni kereskedelmi rádió „bölcs” műsorvezetője egy hasonló probléma miatt betelefonáló hallgató panaszára, hogy tél van, szerinte ez belefér, sajnos ezt el kell fogadni.
A tökömet kell elfogadni, ez baromság.
Ez szerencsére még KRESZ-szabálysértés is.
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 3. § (1)
Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.
Továbbá: 25. § Haladás az úton
(1) Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
Úgy néztem ki, mint egy sáros disznó, mindenemből ömlött a sárlé, a velem összecsapott hölgyekről nem is beszélve; rettentő megalázó volt, ahogyan bámultak ránk az emberek.
Ehhez nincs joga senkinek, ez arcátlanság, gusztustalan önzés, megmagyarázhatatlan bambaság a másik, a szerencsétlen gyalogos totális semmibevétele.
Nem véletlen volt. Az ugyanis nem igaz, hogy nem látták a sorra elugráló gyalogosokat a sofőrök. Feltűnőek voltunk, de nem elég gyorsak.
Az egyik egy NJT rendszámú „nem túl öreg” Merci volt, a másik egy belvárosi pizzéria üres tekintetű futára, de ez mindegy is, ne általánosítsunk!
Szerintem megfáztam a vizes nadrágban hazafelé jövet, de nyilván ez is mellékes.
A lényeg, hogy ők szárazon, a fűtött autóban odaértek a céljukhoz.
Holnap én is autóval leszek, szívesen összecsapnám őket, hogy érezzék, milyen érzés ez. Ezúttal szívesen lennék bunkó, de nem állok be a sorba.
Nem arról van szó, hogy ne autózzon az autós, hanem arról, hogy ésszel éljen.
Állítólag rohan a világ. Mostanában ezzel a közhellyel leplezik az antiszociális, egymást totálisan semmibe vevő, mindenkin átgázoló, türelmetlen, aljadék megmozdulásokat.
Szerintem meg nem a világ változott meg, nem is rohan sokkal jobban. Mi változtunk meg, mi rohanunk, s csak a saját fejünkben kellene némi rendet tenni, sehol máshol.
KB
Hozzászólások