Nagyságában és összetettségében is példa nélküli a jelenlegi migránsválság, amely tartósnak ígérkezik, de Európa a rendelkezésre álló kapacitásokkal és a korábbi migránshullámok tapasztalataival "képes lenne szembenézni" vele – állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden közzétett tanulmányában. Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet állandó magyar képviseletének vezetője szerint az alapvető gondot az okozza, hogy a jelenlegi migrációs hullám "nem olyan szabályozott és ellenőrzött bevándorlás, amely hosszú távon akár gazdaságilag pozitív jelenség is lehetne".
A nagykövet az MTI-nek elmondta: az OECD-n belüli viták szerint célszerű különbséget tenni a legális és szabályozott bevándorlás, illetve az illegális migráció között, valamint a migráció politikai és gazdasági okai között, mert mások a következményei.
Noha Európa az elmúlt évtizedekben többször is szembesült jelentős migrációs hullámokkal, 2015 minden tekintetben rekordévnek mutatkozik: míg tavaly 630 ezer menedékkérő érkezett az Európai Unióba (ennél nagyobb számban csak 1992-ben, a balkáni háború idején), idén már szeptember elejéig 700 ezer menedékkérőt regisztráltak, és az OECD becslése szerint az év végére a menedékkérők száma meghaladhatja az egymilliót. Közülük azonban csak negyven százalék, mintegy 350-450 ezer ember lehet majd jogosult a menekültstátus elnyerésére – hívta fel a figyelmet az OECD. A menedékkérők döntően illegális határátlépéssel érkezek az Európai Unióba, a Frontex adatai szerint az év első nyolc hónapjában 500 ezer volt az illegális határátkelők száma (míg 2014-ben az év egészében 280 ezer).
A szervezet szerint a válságot azért is különösen nehéz kezelni, mert a mértéke, a természete, a migrációs útvonalak, a migránsok származási országai és képzettsége szempontjából nagyon összetett és különbözik attól, amivel korábban szembesült Európa.
Amíg 2014-ben a szírek (21 százalék), a koszovóiak (10 százalék), valamint az eritreaiak és irakiak tették ki a migránsok kétötödét, addig 2015 első felében ezek már csak egynegyedét adták az illegális bevándorlóknak (noha augusztus óta a szírek aránya gyorsan növekszik).
Magyarország – mint arra Cséfalvay Zoltán felhívta a figyelmet – különösen érintett a hagyományos illegális migrációs útvonalak megváltozásában: miközben a nyugat-mediterrán útvonalon, a szigorú határellenőrzésnek köszönhetően, gyakorlatilag minimálisra zsugorodott a bevándorlás (2015 első félévében kevesebb, mint 7 ezer fő), addig a közép-mediterrán útvonal továbbra is jelentős (2015 első felében 91 ezer illegális bevándorló lépte át a tenger felől az olasz határt), a nyugat-balkáni útvonal pedig az első számú migrációs útvonallá lépett elő (2015 első felében 132 ezer migráns lépte át illegálisan a török-görög határt, és 102 ezer a magyar határt). Ez utóbbi útvonalon nagyon sok olyan bevándorló érkezik, aki nem háborús válságövezetből jön, vagy nem a saját országából indul, és jelentős számban kapcsolódnak hozzájuk a Nyugat-Balkánról – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.
Az OECD arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a migránsok ország és képzettség szerinti összetétele nagyon heterogén, a migrációs hullám vonulása és célállomása szerint területileg erősen koncentrált jelenség, vagyis annak terheit jelenleg az uniós országok egy szűk csoportja viseli: Olaszországot, Görögországot és Magyarországot érinti kiemelten, még akkor is, ha a migránsok fő célállomása egyértelműen Németország, és kisebb mértékben Svédország, Ausztria, és Svájc. Az év első félévében az OECD-tagállamokban regisztrált menedékkérelmek felét három ország adta: Németországban adták le eddig a menedékkérelmek 31, Magyarországon a 13, Ausztriában pedig az 5 százalékát.
Svédország 74 ezer menekültkérelemmel számol a teljes 2015-ös évre, Magyarországon pedig eddig 65 ezren nyújtottak be kérelmet, noha az eljárás a legtöbb esetben megszakadt, mivel a menedékkérők más országba távoztak. Az európai uniós országok közül, a 2015 első félévi adatok alapján, Magyarországon volt a legnagyobb a menedékkérők száma a lakosság számához viszonyítva (7700 menedékkérő egymillió lakosra), a második helyen Ausztria, a harmadikon Svédország áll.
Az OECD szerint néhány európai uniós tagállam, – mindenekelőtt Magyarország, valamint részben Lengyelország és Bulgária – számára az ilyen nagyméretű migrációs hullám teljesen új jelenség. Ezért az OECD szerint alapvető jelentőségű lenne az esetükben az uniós pénzügyi és technikai támogatás, hasonlóan a migráció által hagyományosan érintett Olaszországban, Máltában, és Görögországban is.
"Az OECD-nek az az álláspontja, hogy érdemes a migránsok integrációjáról is beszélni, aminek gazdasági eredménye hosszú távon fizetődne ki. Ugyanakkor az érintett országok többsége jelenleg a migrációs hullám problémáival küzd" – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.
Az OECD szerint a főbb kibocsátó országokban, Szíriában, Líbiában, Afganisztánban, és Irakban rövid távon és részben középtávon sem várható a helyzet javulása, továbbá Afrika egyes térségeiben a gazdasági és demográfiai tényezők, valamint a Nyugat-Balkán magas szegénységi és munkanélküliségi szintje miatt is fennáll egy újabb migrációs hullám kialakulásának a lehetősége.
Cséfalvay Zoltán kiemelte: az OECD általános szakpolitikai alapvetése, hogy a jól szabályozott bevándorlás és a jól menedzselt integráció pozitív gazdasági hatásokkal járhat a befogadó országokban, és egyebek között ellensúlyozhatja a demográfiai gondokat is abban az esetben, ha "ez szabályozott keretek között zajlik, de a mostani esetben egy illegális hullám söpör végig Európán".
(MTI)
Hozzászólások