15 éve, 2007 márciusában mutatták be a 300 című mozifilmet, amivel egyidőben jelent meg annak képregényváltozatának első magyar kiadása. A képregény egy 50 évvel ezelőtti, 1962-es A háromszáz spártai című amerikai háborús drámán alapul. 8 éve, 2014 márciusában vetítették folytatását, a 300: A birodalom hajnala című filmet.
Alkotók
A képregényeket írta és rajzolta Frank Miller (Sin City és A sötét lovag visszatér), aki minden fontos képregényes díjat megnyert már, összesen negyvenet. Képregényeiben a film noir és a manga stílusjegyeit szokta ötvözni, ettől olyan egyediek alkotásai. A 300-at a felesége, Lynn Varley színezte.
A filmeket rendezte Zack Snyder (Watchmen) és Noam Murro (Zseni az apám). Noamnek a 300: A birodalom hajnala volt a második és eddig utolsó mozifilmje. Zack Snyder szereti a képregényeket, a 300 volt a második mozifilmje, azóta már 5 másik képregényfilmet rendezett, legutóbb a Zack Snyder: Az Igazság Ligáját.
A 300 című kötetet Bayer Antal fordította magyarra, a Míves Céh kiadó alapítója és a Magyar Képregénykiadók Szövetségének első elnöke.
Képregények
A 300 első magyar kiadását még a Képes Kiadó készítette el, a másodikat már a Szukits Könyvkiadó, akik nem álltak meg, hanem a félig előzmény, félig folytatás Xerxes című kötet is honosították. Mindkettő 5 fejezetből álló, fekvő tájolású, keményfedeles, festett kötet. Amerikában eredetileg a Dark Horse adta ki.
Nagy, fél vagy egészoldalas képekből áll mindkét kötet, a kevés párbeszéd és a narráció miatt néhol olyan, mintha felnőtteknek szóló képeskönyvek lennének.
A 300 a 300 spártairól szól, akik Leonidász király vezetésével harcoltak a perzsák ellen thermopülai szorosnál Krisztus előtt 480-ban. Ázsia és Európa nagy csatáját mutatja be.
A Xerxes pedig ahogyan azt az alcím is sugallja, a Dareiosz-ház bukásáról és Nagy Sándor felemelkedését mutatja be Krisztus előtt 499 és 330 között.
A történeteket már iskolában tanultuk. Korhű ábrázolást kapunk csúnya szereplőkkel, akiknek sokszor csak a sziluettjét látjuk.
Több abból a korból származó szállóigére utalnak, mint az „Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” vagy olyan jelentős eseményekre, mint a Marathóni csata.
Jellegzetessége, hogy nincsenek gondolatbuborékok. Egy szereplő narrálja végig a történetet. A görögök szemszögéből látjuk az eseményeket.
A spártaiak nem tisztelik az ellenséget, a holttestekből falat állítanak. Szemben a második kötetben az athéniak már szelídebbek és ilyen tekintetben visszafogottabbak. Ezt is jól bemutatja a két mű. Érdekes viszont, hogy az erőszakot viszont a második kötetben részletesebben ábrázolják. Illetve látszik a szerző fejlődése is a két kiadvány között eltelt 20 év alatt.
18 éven felülieknek való mindegyik alkotás. Tartalmaznak árulást, kendőzetlen erőszakot és meztelenséget. A kötetek végén található ajánlott olvasnivalók és Frank Miller további magyarul megjelent művei, ami egy kis pluszt ad hozzá.
A kötetek kaphatók a Libriben és a Képregénymarket webboltban.
300
Leonidász király bátor és erős, de kegyetlen harcos. Őt ismerjük meg a legjobban az oldalakról. Az dicséretes, hogy fiatalkorát egy meséből ismerjük meg, ami nem a megszokott megoldás. A filmben kronológiai sorrendben mutatják a főhőst születése pillanatától néha előreugorva az időben.
A harc nem pusztán öldöklés, hanem a stratégiától és a környezettől is függ. Ezt a csatát a katonai stratégáknak szokták tanítani.
1999-ben megnyert három Eisner-díjat: „a legjobb író, rajzoló”, „a legjobb limitált sorozat” Frank Millernek és a „legjobb színösszeállítás” Lynn Varley-nek. Utóbbi kettőért Harvey Awardot is kaptak. Ha az Eisner-díj a képregény Oscarja, akkor a Harvey-díj a Golden Globe-nak felel meg. Viszont a 6000 forintos borítóár még így is sok 100-120 oldalért.
Érdekes gondolatot fogalmaz meg, ami ma is megállja a helyét. Van, aki térdelésre, azaz szolgának születik, míg mások szabadnak. És bár közhely, hogy kétféle ember van, de ezen két típus között nincs átjárás. Vagy te hódolsz be másoknak, vagy neked hódolnak be. Ha nem vagy olyan alkat, akkor szinte minden más tulajdonságodon változtathatsz, de ezen nem, önfejlesztő tréningek ide vagy oda.
Engem nem nyűgözött le. Nem volt annyira emlékezetes, mint azt több helyen írják róla. Ma már elképzelhetetlen az ókori spártaiak élethez és háborúhoz való hozzáállása, talán ezért volt sok számomra.
Xerxes
A második kötet már nem ér fel az elsőhöz. Az első egyetlen történelmi eseményt mutatott be részletesen, a második csapongó, sokat markol, de keveset fog, és habár főleg Xerxészről szól, alig ismerjük meg jobban, mint az első kötetből, annyira pedig nem, mint Leonidászt, annak ellenére, hogy mindkét kötetben szerepel, míg ellenfele csak az elsőben.
A második kötet extrája egy képgaléria. A magyar változat szépséghibája, hogy az első oldalán elírták Andy Kubert nevét.
A filmek
Helyszín: Media Markt Debrecen, FÓRUM Bevásárlóközpont
300
Gerard Butler (Mavericks – Ahol a hullámok születnek) a főszereplő, aki lenyűgöző teljesítményt mutatott, keményen edzette a testét a forgatás során. Ezért a filmért a 2007-es év akciófilm sztárjává választották és a legjobb harcjelenetért járó díjat is megkapta az MTV Movie-tól. Illetve ettől a filmtől vált világsztárrá.
A 300 filmváltozata bővelkedik groteszk szörnyekben. Xerxész (Rodrigo Santoro) mély hangja pedig ellensúlyozza, félelmetessé teszi feminin, ékszerekkel gazdagon felöltöztetett külsejét.
A film színösszeállítására itt is legalább annyira figyeltek, mint a képregénynél. Sőt, néha egy az egyben olyan a film, mintha a képregény kelne életre. Ez az aprólékos odafigyelés jellemzi a rendező többi filmjét is. Ezeket eposzba illő csatajelenetek és jól megkoreografált harcok egészítik ki.
A politika és a valláskritika is megjelenik a filmben, még erőteljesebben is, mint a rajzolt változatban. Leonidász felesége többet szerepel, mint az állóképes változatban, megmutatja azt is, ő hogyan vívja a saját küzdelmét azért, hogy erősítést küldjön a férjének.
A film 15 díjat nyert, és 2006-tól 2016-ig ez volt a legtöbbet kereső 18-as korhatárral bíró képregényfilm.
Előnye a rajzolt változattal szemben, hogy a film médiuma jobban képes adni a háborút, mint a képregényé.
300: A birodalom hajnala
A 300: A birodalom hajnala már a Xerxes című képregény előtt megjelent 4 évvel, de részben az alapján készült.
Eredetileg ez is Xerxészről szólt volna, mint a képregény, de végül az artemisiumi hajósütközetet és a szalamiszi csatát tartalmazta. Így Themisztoklész (Sullivan Stapleton) és Artemiszia (Eva Green) karaktereit ismerjük meg általa, akik a képregényben alig szerepeltek, és akik mindketten a háború élvezetét hajszolják. Ez jót tett a filmnek, értékelhetőbb alkotás lett, mint a Xerxes képregény.
Az mű nagyjából ugyanaz, mint az első rész csak vízen harcolnak és több az akciójelenet, illetve a narrációt elhagyták.
Ami egy kicsit zavaró mind a képregényes, mind a filmes változatban, hogy egyszerre előzménye és folytatása a 300-nak, így önmagában kevésbé élvezhető, mint a nagy elődje volt.
Kicsit videójátékos hatást kelt a kamerára fröccsenő vérrel és a brutális küzdelmekkel. Készült még a 300 című képregény alapján egy felejthető videójáték is PSP-re.
A filmek kaphatók Blu-rayen a MediaMarktban.
Hozzászólások